Így közelít Krakkó az energiasemleges szennyvíztisztításhoz
Az új uniós szennyvízirányelv egyik legnehezebb célja az energiasemlegesség: 2045-re a szennyvíztisztító telepeknek annyi megújuló energiát kell termelniük, amennyit felhasználnak. Sok üzemeltető még csak most méri fel, hol tart. Krakkó vízművei, a Wodociągi Miasta Krakowa (WMK) már a második évtizede dolgoznak rajta, és két nagy telepük két különböző állomást mutat ugyanazon az úton.
A kisebbik, a Kujawy telep áramigényének nagyjából 80%-át fedezi megújulóból. A nagyobbik, a Płaszów telep a 45%-ánál tart. A különbség mögött nem egyetlen nagy beruházás áll, hanem lépések sora, amelyet más közép-európai telepek is végigjárhatnak.
Mit kér az irányelv
A települési szennyvíz kezeléséről szóló EU 2024/3019 irányelv 11. cikke két dolgot ír elő. Az első az energetikai audit, amelyet a legalább 100 000 LE terhelést kezelő telepeken és a hozzájuk tartozó gyűjtőrendszereken 2028. december 31-ig, a 10 000 és 100 000 LE közöttieken 2032 végéig kell elvégezni, utána pedig négyévente. Az auditnak különösen a biogáztermelésben és a hulladékhő hasznosításában rejlő lehetőségeket kell feltárnia.
A londoni Thames Tideway Tunnel első teljes évében 86%-kal kevesebb kevert szennyvíz jutott a Temzébe, a jelentésből azonban az is kiderül, mit nem bizonyít még egyetlen száraz év.
A szennyvíztisztítás nem bontja le a PFAS-vegyületeket, ezért azok az iszapban gyűlnek össze – és miközben a mezőgazdasági felhasználás egyre több helyen szűkül, a lebontó technológiák most lépnek ki a kísérleti szakaszból.
Három év építés után üzembe állt a Rheinbach-Flerzheim-i szennyvíztelep negyedik tisztítási fokozata, amely membránszűréssel és porított aktív szénnel távolítja el a mikroszennyezőket egy nyáron szinte csak tisztított szennyvizet szállító patak előtt.
Az EU 2045-ig egyszerre vár el energiasemlegességet és szigorúbb mikroszennyező-eltávolítást a magyar szennyvíztisztítóktól. Két legyet ütni egy csapásra nem lehetetlen – ezt magyar példák is igazolják.
