Víz
Nano- és mikroműanyagok – mennyi van belőlük körülöttünk?
Tudományos adatok a mikroműanyag-szennyezés mértékéről: hogyan jutnak ezek a részecskék a levegőből, a vízből és az élelmiszerekből a szervezetünkbe – és mit tehetünk ellene.
Sejtjeinkbe hatoló műanyagok
A műanyag szerves részét képezi a modern iparnak és gazdaságnak, azonban erőteljes hatást gyakorol ránk és a környezetünkre. Új cikksorozatunk első részében megvizsgáljuk a műanyagtermelés okait és következményeit.
Az AI vízszomja: adatközpontok és a közműrendszer
Egy 2026-os amerikai kutatás szerint az USA adatközpontjai 2030-ra New York City teljes napi vízellátásával egyenértékű új vízkapacitást igényelhetnek – ennek tanulságai Európa, illetve Magyarország számára sem elhanyagolhatók.
Új vizes tudásközpontok Európában
Az EIT Water kilenc regionális központon (CLC) keresztül kapcsolja össze az európai innovációs ökoszisztémákat.
Vizünk forrása és jövője – itthon
A Kárpátoktól a Homokhátságig: a Kárpát-medence és Magyarország vízrendszerei egyre sérülékenyebb egyensúlyon állnak – a megoldás a szemléletváltásban és az innovációban rejlik.
Európa vízrendszerei a változás határán
Az Alpoktól a Mediterráneumig Európa vízrendszerei egyre súlyosabb nyomás alatt állnak – az árvizek, aszályok és a gyengülő jogi védelem együttesen fenyegetik a kontinens édesvízkészleteit.
Bolygónk vizei: hol tartunk most?
Az ENSZ legfrissebb jelentése szerint a világ vízrendszerei kritikus fordulóponthoz érkeztek – de a változás még lehetséges.
Los Angelesben gyűlt össze a vízújrahasznosítás világa
A 41. éves WateReuse Szimpózium 2026 márciusában Kaliforniába tért vissza – oda, ahol 1918-ban elsőként vezették be a vízújrahasznosítási szabályozást.
Az „örökké vegyületek” szabályozása: szövetségi visszalépés, állami előrenyomulás
Miközben a Trump-adminisztráció lazítja az ivóvíz PFAS-határértékeit, az amerikai tagállamok egymás után hoznak szigorúbb törvényeket a veszélyes fluorozott vegyületek ellen.