Víz

Óránként 9,5 gramm ezüst-jodid nem szárít ki egy országot
Az MTA teljes, harmincoldalas jelentéséből kiderül, miért nem okozhatta a JÉGER az aszályt, miért nem mutatható ki a hatása a jégeső ellen sem, és miért működhet ma Magyarországon bármilyen időjárás-módosító rendszer engedély nélkül.

Hol nem térül meg a központosított szennyvíztisztítás?
Egy 10 826 kínai telepet vizsgáló tanulmány szerint a nagy központosított rendszerek egyszerre két határba ütköznek – a vízhiány enyhítésében és a megtérülésben –, a hibrid modell pedig akár 37%-kal olcsóbb lehet.

Ki kaphat vizet? A FAO vízhasználati elvei
A FAO tervezetet tett közzé arról, ki és milyen feltételekkel használhat vizet, és ez a csendes nemzetközi munka közvetlenül kapcsolódik az idei aszály, a kutak és az ingyenes öntözővíz körüli vitákhoz.

Megduplázódhat az MI vízigénye 2030-ig
Egy új jelentés szerint az adatközpontok vízlábnyoma 2030-ra elérheti a 9,32 billió litert, de a szám csak akkor mond valamit, ha tudjuk, mit számol, és ki érvel vele.

Van 324 évünk csőcserére?
Egy civil állapotfelmérés szerint a mostani ütemben 324 év alatt újulna meg a hazai ivóvízhálózat, a kormány 51 milliárd forintos programot ígér, a számla kifizetéséről pedig még csak most kezdődik a vita.

Baktérium a kórházi csapvízben
A kisvárdai kórházban rutinvizsgálat talált Legionellát a vízhálózatban – az eset rávilágít, hogy a baktérium az épületek belső hálózatában, a langyos melegvízben szaporodik el, és hogy a megelőzés az üzemeltetőn múlik.

Évi félmilliárd köbméter víz a semmibe
Magyarországon 2024-ben 561,6 millió köbméter szennyvizet tisztítottak meg, és szinte mind a folyókba került – a vízmegtartási fordulat most az újrahasználatot is célként rögzíti, de a szabályok, a költségek és a vevők még hiányoznak.

Anglia legnagyobb tavának megmentése
Mennyi pénz kellene ahhoz, hogy Anglia legnagyobb természetes tavába, a Windermere-be csak esővíz jusson, szennyvíz ne? Egy koalíció kiszámolta: 3,6–3,7 milliárd fontba kerülne. A modell szerint csak ez szünteti meg a káros algavirágzást.

Négyszeresére nő a vízügyi keret – mire elég?
A kormány 2027-ben 221 milliárd forint uniós forrást szán vízügyi és környezetvédelmi fejlesztésekre. A vízmegtartási fordulat most kapott először számot, de a pénz bontása és a csatornák üzemeltetésének forrása még nyitott.

Rövidebb meder, apadó talajvíz – az Ipoly tanulsága
A vízelvezetésre tervezett Ipoly-szabályozás évtizedekkel később aszályos tájat és kiszámíthatatlan folyót hagyott maga után – ezért lehet éppen ez a határfolyó a vízmegtartási fordulat egyik próbaterepe.