Az Európai Bizottság megbízásából készült új tanulmány először számszerűsíti, mekkora társadalmi és gazdasági árat fizet Európa a PFAS-szennyezésért – és mi a különbség a cselekvés és a tétlenség között.
Az új uniós ivóvíz-rendelet 2026. január 12-én lépett hatályba: PFAS-ok, klorát, biszfenol-A és ólom – de a hazai infrastruktúra és a klorát-probléma komoly kérdőjeleket vet fel.
Az Európai Tanács jóváhagyta a vízszennyező anyagok frissített listáját, köztük PFAS-vegyületekkel és gyógyszermaradványokkal – miközben a vízügyi keretirányelv alapelveit is lazítja.
Miközben a Trump-adminisztráció lazítja az ivóvíz PFAS-határértékeit, az amerikai tagállamok egymás után hoznak szigorúbb törvényeket a veszélyes fluorozott vegyületek ellen.