Jogszabály & törvényhozás
Két hónapja van Magyarországnak arra, hogy kifogástalanul átültesse jogrendjébe az EU ivóvíz-minőségre vonatkozó jogszabályát. Ennek elmaradása pénzbüntetést von maga után.
Az Európai Bizottság megerősítette, hogy 2030-ra 200 GW tárolókapacitásra van szükség, miközben az uniós villamosenergia-piacokon idén már kétszer annyi órán volt negatív az áram ára, mint korábban.
Az Európai Bizottság kiberbiztonsági megfontolásból tiltja ki a magas kockázatú országokból – elsősorban Kínából – származó napelemes invertereket az uniós finanszírozásból, a Fluence szabályozási vezetője szerint a döntés már aktívan formálja a vásárlói magatartást.
Magyar kutatók modellezték, hogyan hat a felújított szennyvízkezelési szabályozás az ország befogadó vizeinek minőségére – az eredmények vegyes képet mutatnak.
Az Európai Bizottság megbízásából készült új tanulmány először számszerűsíti, mekkora társadalmi és gazdasági árat fizet Európa a PFAS-szennyezésért – és mi a különbség a cselekvés és a tétlenség között.
Az új uniós ivóvíz-rendelet 2026. január 12-én lépett hatályba: PFAS-ok, klorát, biszfenol-A és ólom – de a hazai infrastruktúra és a klorát-probléma komoly kérdőjeleket vet fel.
Az Európai Tanács jóváhagyta a vízszennyező anyagok frissített listáját, köztük PFAS-vegyületekkel és gyógyszermaradványokkal – miközben a vízügyi keretirányelv alapelveit is lazítja.
Miközben a Trump-adminisztráció lazítja az ivóvíz PFAS-határértékeit, az amerikai tagállamok egymás után hoznak szigorúbb törvényeket a veszélyes fluorozott vegyületek ellen.