Biogázból áram Szegeden
A szegedi szennyvíztisztító telepen üzembe helyezett új biogázmotor akár 20 évre biztosíthat megújuló energiát – és modellt mutathat más magyar városoknak is.
Fotó: Kovács Tamás/Facebook
Szeged szennyvíztisztító telepén egy látszólag egyszerű kérdésre adtak most gyakorlati választ: mi történik azzal az anyaggal, ami a szennyvíztisztítás után visszamarad, és hogyan lehet belőle értéket teremteni?
A válasz egy 150 millió forintos beruházás formájában érkezett meg: 2026 tavaszán új biogázmotor állt üzembe a szegedi telepen, amely a szennyvíztisztítás melléktermékeként keletkező szennyvíziszap rothasztása során keletkező biogázt alakítja villamos energiává. A fejlesztésről Kovács Tamás önkormányzati képviselő számolt be közösségi oldalán, kiemelve, hogy az új berendezés akár 20 évre szavatolhat megújuló, fenntartható energiatermelést a telep számára.
Hogyan lesz a szennyvízből áram?
A folyamat az anaerob rothasztáson alapul – ugyanazon az elven, amelyről korábban Eszes Zsolt, az Inwatech Kft., illetve Water4All Zrt. alkotta cégcsoport vezérigazgatója is részletesen beszámolt. A szennyvíztisztítás során a szerves anyagokat mikroorganizmusok bontják le; ezek a mikroorganizmusok fölös tömege szennyvíziszapként válik ki és különül el a tisztított víztől. Ezt az iszapot víztelenítés után rothasztótornyokba – zárt, levegőtől elzárt tartályokba – helyezik, ahol anaerob baktériumok folytatják a bontást.
A folyamat eredménye kettős: egyrészt biogáz keletkezik, amelynek fő összetevője a metán, másrészt a visszamaradó anyag folyékony műtrágyaként hasznosítható. A biogázt összegyűjtik, sűrítik, majd az új gázmotor tüzelőanyagaként használják fel – a motor az égés során termelt hőenergiát és mechanikai munkát villamos energiává alakítja.
Az így előállított áram közvetlenül a vízműtelep működtetésében vesz részt, vagyis a szükséges elektromos energia egyre nagyobb hányadát a telep saját maga fedezi, csökkentve a hálózatból vásárolt áram mennyiségét.
A szennyvíztisztító telepek gépészetének igen magas az áramfelvétele – a biogázból termelt energia ezért nem csupán zöld megoldás, hanem közvetlen pénzmegtakarítást is jelent az üzemeltetőnek.
Szegedi példa, országos kontextus
A szegedi fejlesztés nem elszigetelt helyi kezdeményezés. Illeszkedik abba az országos keretbe, amelyet a kormány által meghirdetett Jedlik Ányos Terv Energetikai Programja jelöl ki: a pályázat 40 milliárd forintos keretösszeggel ösztönzi a hazai biogáz- és biometán-kapacitások bővítését, szennyvíztisztító telepek és mezőgazdasági üzemeket működtetőit egyaránt megszólítva.
Magyarország biogáz-potenciálja legalább háromszorosa a jelenleg kiaknázott mennyiségnek. Míg Dániában évi 1,4 milliárd m3 biogáz termelődik, addig itthon ez a szám mindössze 200 millió körül jár – holott a műszaki és alapanyag-adottságok összehasonlítható mennyiséget indokolnának. A biometán széles körű elterjesztésével a hazai földgázigény akár 20%-a is kiváltható lenne.
A szegedi beruházás azt mutatja meg, hogy ez az átállás hogyan nézhet ki a gyakorlatban: nem grandiózus tervekként, hanem konkrét gépekként, konkrét telepeken, kiszámítható megtérüléssel.
Miért fontos ez Szegednek és miért modell mások számára?
A szennyvíztisztító telepek energiaigénye jellemzően az egyik legnagyobb tétele az üzemeltetési költségeknek. Ahol kiépíthető a biogáztermelés, ott ez az arány jelentősen javítható: a telepek akár önellátóvá is válhatnak az energia szempontjából, ami hosszú távon csökkenti a rezsiköltségeket és a külső energiapiacoktól való függőséget.
Szeged ezzel a lépéssel nemcsak a saját fenntarthatósági céljait erősíti, hanem modellt is kínál más hazai városoknak: a beruházás mérete, a technológia érettsége és a várható megtérülési idő mind olyan paraméterek, amelyek alapján más önkormányzati vízszolgáltatók is mérlegelhetik a hasonló fejlesztést.
Az új biogázmotor tervezett üzemideje akár 20 év – ez a kiszámíthatóság az egyik legfontosabb érv a megújuló alapú, helyi energiatermelés mellett.
Forrás: Szeged365
A szegedi szennyvíztisztító telepen 150 millió forintos beruházással új biogázmotor állt üzembe 2026 tavaszán, amely a szennyvíztisztítás során keletkező iszap anaerob rothasztásából nyert biogázt alakítja villamos energiává. A fejlesztés célja, hogy az önkormányzati vízszolgáltató saját áramszükségletét egyre nagyobb arányban saját termelésből fedezze, ezzel csökkentve a hálózati energiavásárlást és az üzemeltetési költségeket. Az új biogázmotor akár 20 évre szavatolhat fenntartható energiatermelést a telep számára, és modellként szolgálhat más hazai városoknak is. A beruházás illeszkedik a Jedlik Ányos Terv keretébe, amely 40 milliárd forintot különített el a hazai biogáz-kapacitások fejlesztésére. A rothasztás melléktermékeként keletkező fermentlé folyékony mütrágya formájában szintén hasznosítható.
2026 márciusában Kovács Tamás szegedi önkormányzati képviselő bejelentette, hogy új biogázmotor állt üzembe a szegedi szennyvíztisztító telepen. A 150 millió forintos beruházás egy olyan rendszer kulcseleme, amely a szennyvíztisztítás természetes melléktermékeként keletkező biogázt hasznosítja villamos energia előállítására, akár 20 éves üzemi élettartammal.
A folyamat lényege az anaerob rothasztás: a szennyvíztisztítás során kivált, szervesanyagban gazdag iszapot zárt rothasztótornyokba helyezik, ahol levegőtől elzárt körülmények között baktériumok bontják le a szerves anyagot. A bomlás során keletkező biogázt összegyűjtik és sűrítik, majd az új gázmotor ezt az energiát alakítja villamos energiává. Az így megtermelt áram a vízműtelepek saját működéséhez kerül felhasználásra, csökkentve a hálózatból vásárolt energia mennyiségét és az üzemeltetési költségeket. A szennyvíztisztító telepek gépészete igen sok áramot fogyaszt, így a biogázból termelt energia közvetlen gazdasági megtakarítást is jelent az üzemeltetőnek.
A fejlesztés nem elszigetelt kezdeményezés: illeszkedik a kormány által meghirdetett Jedlik Ányos Terv Energetikai Programjába, amely 40 milliárd forintos kerettel ösztönzi a hazai biogáz- és biometán-kapacitások bővítését, szennyvíztisztító telepeket és mezőgazdasági üzemeket egyaránt megszólítva. Magyarország biogáz-potenciálja szakértők szerint legalább háromszoros a jelenleg kiaknázott mennyiségnél – a szegedi fejlesztés tehát nemcsak helyi eredmény, hanem egy nagyobb, országos szemléletváltás egyik konkrét és kézzelfogható lépése. A rothasztás melléktermékeként keletkező fermentlé folyékony műtrágyaként is hasznosítható, tovább erősítve a beruházás körforgásos gazdasági jellegét. A beruházás mérete, a technológia érettsége és a várható megtérülési idő mind olyan paraméterek, amelyek alapján más hazai önkormányzati vízszolgáltatók is mérlegelhetik a hasonló fejlesztést.
A W4 stábja víz-, szennyvíz-, biogáz- és energetika ágazatokban dolgozó szerszakemberekből és újságírókból áll. Céljuk, hogy ezen ágazatok folyamatait és irányait átlátható, szakmailag megalapozott formában mutassák be.
Kapcsolódó
A tavalyi után 2026-ban még két ütemben pályázhatnak kistelepülések szennyvízkezelési infrastruktúrájuk fejlesztésére, 95%-os támogatással.
Évtizedes hiányosság szűnik meg: Kamut, Murony és Hunya korszerű szennyvízelvezetést kap 5,6 milliárd forintos beruházással.
Eszes Zsolt, az Inwatech Kft. és a Water4All Zrt. vezérigazgatója szerint Magyarország hatalmas, de szinte teljesen kihasználatlan biogáz-potenciállal rendelkezik, amelyet a Jedlik Ányos Terv 40 milliárd forintos pályázata most valóra válthat.