Kamut, Murony és Hunya lakói számára elérhetővé válik a korszerű szennyvízelvezetés – számoltak be a fejlesztésről a települések képviselői Március 24-én, a Kamuton tartott sajtótájékoztatón. A bejelentés mögött egy több mint tíz éves várakozás áll.

‍

Kamuton 2012-ben már lett volna lehetőség szennyvízelvezetési és -tisztítási beruházásra, de akkor anyagi nehézségek miatt nem valósult meg. 2022-ben nyílt újabb lehetőség arra, hogy európai uniós és állami támogatással megvalósuljon a projekt, és 2023-ban el is kezdődött a munka.

‍

A fejlesztés fontosságát Vetései Erika, Kamut polgármestere is hangsúlyozta: egy régóta fennálló probléma oldódik meg a telep megépülésével.

‍

Milliárdos beruházás, 21. századi közművek

‍

Dankó Béla elmondta, hogy a beruházás nettó értéke 5,6 milliárd forint, ami komoly fejlesztésnek számít. Ez az összeg teljes mértékben európai uniós és hazai állami forrásokból fedezett, önkormányzati önerő minimálisan vagy egyáltalán nem terheli a három kis falut.

‍

A beruházás keretében:

‍

• kiépült a szennyvízcsatorna-hálózat Kamut, Murony és Hunya belterületein,
• felépült az új szennyvíztisztító telep, amely a három település háztartási szennyvizét fogadja és tisztítja,
• a létesítmény jelenleg próbaüzemben működik, végleges átadásra vár.

‍

A beruházás nettó értéke 5,6 milliárd forint – ez egy kis vidéki régió számára kiemelkedő, 21. századi infrastrukturális fejlesztés, amelynek köszönhetően a szennyvíz elvezetése korszerű és hatékony módon történhet.

‍

Miért fontos ez a fejlesztés?

‍

Első pillantásra egy kisközségi szennyvíztisztítási beruházás helyi ügy. De a részletek közelebb hoznak egy tágabb, országos és európai összefüggéshez.

‍

A vízminőség és a talajvíz védelme

Ahol nincs kiépített csatornahálózat, ott a háztartások szennyvize zárt gyűjtőtartályokba vagy – a legrosszabb esetben – szivárgó emésztőgödrökbe kerül. Mindkét megoldás kockázatot jelent a talajvíz és a felszíni vizek minőségére. Különösen Békés vármegye esetében, ahol a felszín alatti vizekre nagy a nyomás és az ivóvízbázisok védelme stratégiai kérdés, a korszerű csatornázás nemcsak kényelmi, hanem környezetvédelmi szükségszerűség.

‍

Hazánkban az ivóvízellátás 96%-a felszín alatti vizekre támaszkodik. Ahol a szennyvíz nem kerül megfelelő kezelésre, ott a talajba szivárgó szennyezőanyagok közvetlenül veszélyeztetik ezt a közös kincset. A három békési település fejlesztése tehát nemcsak a helyiek számára jelent előrelépést, hanem hozzájárul a helyi vízgyűjtő területek védelméhez is.

‍

A vidéki infrastruktúra és az életminőség

Egy faluban a megfelelő közmű-infrastruktúra jelenléte – ivóvíz, csatorna, út – közvetlen hatással van arra, hogy a fiatal generációk helyben maradnak-e, hogy a meglévő ingatlanok értéke növekszik-e, és hogy a térség vonzza-e a befektetőket. A csatorna nélküli kistelepülések versenyhátrányt szenvednek mind a lakhatás, mind a gazdaságfejlesztés szempontjából.

‍

A Kamut–Murony–Hunya beruházás abban az értelemben is modellértékű, hogy megmutatja: az EU-s és állami forrásokból igenis megoldható az alacsonylakosságú kis falvak csatornázása is – ha a politikai akarat és a helyi összefogás adott.

‍

A Víz Világnapja mint kontextus

‍

Dankó Béla hozzátette, hogy a víz világnapja rávilágít arra, hogy fokozottan vigyáznunk kell természeti értékeinkre, különösen a vízre, saját magunk és az utánunk következő generáció érdekében. Az országgyűlési képviselő örömét fejezte ki, hogy a szennyvízelvezetés területén is 21. századi körülmények uralkodnak a térségben.

‍

A sajtótájékoztató időzítése nem véletlen: a Víz Világnapja (március 22.) körüli napokban különös hangsúlyt kap minden olyan fejlesztés, amely az ivóvízbázisok védelmét, a vízminőséget és a természeti erőforrások fenntartható használatát szolgálja. A békési beruházás éppen ezt testesíti meg a legkézzelfoghatóbb formában: a csatornázatlan falvak közegészségügyi és környezeti kockázatát szünteti meg, miközben a helyi vízkörforgás egészségét is erősíti.

‍

Vidéki Magyarország szennyvízproblémája: nagyobb összefüggések

‍

A Kamut–Murony–Hunya fejlesztés egy sokkal tágabb, országos kihívás egyedi fejezete. Magyarországon ma is számos kisebb település küzd a szennyvízelvezetés hiányával – különösen az Alföld hátrányos helyzetű kistérségeiben, ahol a beépítési sűrűség alacsony és a hálózatépítés fajlagos költsége magas.

‍

Az EU-s elvárások ebben az összefüggésben nemcsak kötelezettséget, hanem lehetőséget is jelentenek: a vidéki infrastruktúra-fejlesztési pályázatok és a szennyvíztisztítási programok 95%-os támogatási intenzitással is elérhetők kis önkormányzatoknak, ahogy ez a projekt is mutatja.

‍

Az Európai Unió felülvizsgált Városi Szennyvíztisztítási Irányelve (UWWTD)  2045-ig negyedik tisztítási fokozatot ír elő a nagyobb telepeknek, de a kistelepülések alapinfrastruktúrájának kiépítése még ennél is alapvetőbb előfeltétel. Amit a Kamut-fejlesztés képvisel, az az első lépcsőfok: az alap szennyvízelvezetési képesség megteremtése ott, ahol ez eddig nem volt meg.

‍

Egy fejlesztés, sok réteg

‍

Kamut, Murony és Hunya 5,6 milliárd forintos szennyvíztisztítási beruházása elsőre szerénynek tűnhet az ország nagyvárosainak milliárdos infrastrukturális projektjeihez képest. De ez a fejlesztés sok mindent szimbolizál egyszerre:

‍

• a vidéki közösségek alapvető joga a korszerű közmű-infrastruktúrához,
• a helyi talajvíz- és vízminőség-védelem fontossága,
• az EU-s finanszírozás lehetősége a legkisebb falvak számára is,
• és azt, hogy a szennyvíz hatékony kezelése nem luxus, hanem az egészséges vízkörforgás alapfeltétele.

‍

A Víz Világnapján különösen időszerű emlékeztetni: a víz védelme a csapból kezdődik – és a csatornán végződik.

‍

Forrás:

‍Beol