Földgázzal versenyző biogáz – a MOL tizenkilencre lapot kér
Magyarországon hetvenöt biogázüzem termel metánt, de mindössze kettő képes azt úgy megtisztítani, hogy a gázhálózatba is bejuthasson. A MOL szarvasi beruházásának köszönhetően jelentős lépést teszünk a kitűzött – igaz, még így is távoli – cél elérése felé.
MOL szarvasi biogázüzem (Fotó: MOL GROUP)
Jelenleg hetvenöt biogázüzem termel energiát Magyarországon, de közülük mindössze kettő alkalmas a képződött metánt úgy megtisztítani, hogy az a gázhálózatba is betáplálhatóvá váljon. Kaposváron a cukorrépa-feldolgozás mellékterméke, Dunaföldváron a kukoricarost válik megújuló gázzá. A sor idén végre bővül: a MOL szarvasi üzeme 2026 végére csatlakozik hozzájuk – és ha csak a betáplálható gáz mennyiségét nézzük, rögtön a dobogó felső fokára is ugrik. Lehetséges, hogy az ország biometán-korszaka ha lassan is, de megkezdődik?
Ahol már tiszta metánt termelnek
Mindenekelőtt nézzük meg, hogy a már működő kapacitások milyen nyersanyagforrásokra támaszkodnak. Kaposváron, az ország – sajnálatosan – egyetlen cukorgyárában 2007 óta termelnek biogázt. A napi 860 tonna befogadó kapacitású fermentorok mintegy 110 000 m³ gázt állítanak elő naponta, ami a gyár kampányidőszaki földgázfelhasználásának közel 50%-át képes kiváltani. A hozzá kapcsolódó biogáztisztító-állomás évi 10 millió m³ biogáz megtisztítására alkalmas. A megtermelt biometán egy részét a helyi gázhálózatba, a Virágfürdőbe és a városi buszokba juttatják. Az alapanyag cukorrépa-melléktermék: répaszelet, mésziszap.
A másik szóban forgó hazai biometán-üzem Dunaföldváron működik, a Pannonia Bio Zrt. biofinomítójában. Itt a korábban szinte értéktelen melléktermékből, a kukoricarostból készül köztes termékként biometán, amelyet az E.ON Hungária csoporttal közös fejlesztés keretében táplálnak be a hazai földgázhálózatba. Az üzemben óránként 5 000 m³ biogázt finomítanak biometánná, közel 100%-os tisztasággal. Beinduláskor ez volt a legnagyobb kapacitású biometán-betáplálás az országban.
Húsipari hulladékból biogáz
A Szarvasi Biogázüzem a közép-kelet-európai régió egyik legnagyobb biogáztermelő kapacitású létesítménye, amelyet a MOL-csoport 2023-ban vásárolt meg a német BayWa AG-től. Az üzem alapanyaga a régió hústermeléséből származó hulladék. Évente több mint 40 000 tonna hulladékhoz további 53 000 tonna hígtrágyát, trágyát adnak hozzá, amit a szomszédos állattartó és húsfeldolgozó gazdaságoktól mintegy 18 000 tonna mezőgazdasági szubsztráttal egészítenek ki. Az összesített biogáztermelés meghaladja az évi 12,5 millió m³-t. Eddig ezt a gázt helyben égették el: gázmotorokban közel 24 GWh zöldáramot és kapcsolt hőenergiát állítottak elő, 4 MW elektromos csúcskapacitással.
A biogázt a hálózatba
A 2026. május 14-én bejelentett fejlesztés lényege egy biometántisztító egység beépítése a meglévő üzembe. A folyamat két lépcsőből áll.
Az első lépcsőben semmi nem változik: a hulladék- és trágyaalapanyag zárt fermentorokban, anaerob baktériumok segítségével bomlik le, miközben biogáz jön létre. A keletkező gázkeverék főként metánt tartalmaz, de szén-dioxidot és egyéb vegyületeket is. Eddig ez a gáz gázmotorokba került – áramot és hőt adott, de a hálózatba nem juthatott be.
A második lépcső jelenti az újdonságot.
Az új biometántisztító egység ugyanis eltávolítja a biogázból a szén-dioxidot és az egyéb összetevőket, így nagy tisztaságú, magas energiatartalmú biometánt állít elő, amely betáplálható az országos földgázhálózatba, a végeredmény pedig kémiailag azonos a földgázzal.
A biometán nemcsak fosszilis energiahordozó kiváltására alkalmas, hanem ISCC-tanúsítványa révén magasabb hozzáadott értékű terméknek számít a piacon.
A fermentálás után visszamaradó anyag értékes trágyaként hasznosul a szomszédos mezőgazdasági termelésben, amikor nitrogén és foszfortartalma koncentráltan, folyékony formában kerül vissza a szántóföldre.
A rothasztás tehát nem csupán gázt termel: körforgásos logika, nem melléktermék-kezelés.
Az eredmény: évente több mint 7 millió m³ biometán, ami hozzávetőleg 8 500 átlagos háztartás éves földgázfelhasználásának felel meg. A szarvasi üzem ezzel a három hazai biometán-betápláló közül volumenben a legnagyobb lesz. A fejlesztés 2026 végén fejeződik be.
„Az új beruházással hatékony választ adunk az energetikai trilemma kihívásaira: növeljük az energiabiztonságot, miközben megfizethető és fenntartható módon állítunk elő energiahordozót."– nyilatkozta Horváth Ádám, a MOL-csoport Fenntartható Üzletágak alelnöke.
A Jedlik Ányos-terv és a MOL
A szarvasi beruházás illeszkedik abba a szabályozási keretbe, amelyet még az Orbán-kormány kormány alkotott a szektor köré. A Jedlik Ányos Energetikai Program keretében 40 milliárd Ft vissza nem térítendő támogatás érhető el biogáz- és biometán-termelő kapacitások építéséhez és fejlesztéséhez, az alapanyagok gyűjtésétől a melléktermékek hasznosításáig az egész folyamatot lefedve. A teljes keretösszegből 18 milliárd Ft-ot kisméretű üzemek létesítésére és korszerűsítésére különítettek el; pályázatonként 200 millió Ft-tól 5 milliárd Ft-ig igényelhető támogatás, a megvalósítási határidő egységesen 2028 vége.
A program logikája és a MOL szarvasi projektje egybe esik. Az előző kormány maga is rögzítette, hogy a biometán előállítására főként a legnagyobb üzemek specializálódhatnak, hiszen a biogáz tisztításának költséghatékonysága a feldolgozott mennyiséggel arányosan javul. A szarvasi létesítmény pontosan ebbe a kategóriába esik. A 440 milliárd Ft keretösszegű Jedlik Ányos Energetikai Program tehát közvetlenül befolyásolja a nagyobb ipari befektetők, köztük a MOL hosszabb távú terjeszkedési döntéseit.
Magyarországon jelenleg évente mintegy 200 millió m³ biogázt termelnek; a kormányzati cél 2030-ra ennek megháromszorozása, a biometán-betáplálásban 184 millió m³-es szint elérésével. Ennek a három hazai biometán-üzem összesített kapacitása is csak a töredéke. A MOL részéről Horváth Ádám is jelezte: a lehetőség kiaknázásához hatékony támogatási rendszerre, egyértelmű szabályozásra és ágazatközi összefogásra lesz szükség – a Jedlik Ányos-program ennek az első, de korántsem utolsó lépése.
Kaposváron a cukorrépa-feldolgozás mellékterméke, Dunaföldváron a kukoricarost válik megújuló gázzá. A sor idén végre bővül: a MOL szarvasi üzeme 2026 végére csatlakozik hozzájuk – és ha csak a betáplálható gáz mennyiségét nézzük, rögtön a lista élére ugrik. Ez nem csupán egy újabb létesítmény, hanem jelzés arról, hogy az ország biometán-korszaka lassan, de megkezdődik.Alcím: Kaposváron cukorrépa-maradék, Dunaföldváron kukoricarost, Szarvason húsipari hulladék – a biometán Magyarországon sem utópia, de a szabályozás még épp csak felzárkózik a lehetőség mellé.
Források:
Agroforum.hu (2023), Agroinform.hu (2026), Alternativenergia.hu, Bioenergy Insight Magazine, CEE Energy News, Energiaügyi Minisztérium, GyártásTrend, hu.AGRANA, Index.hu, Jövő Gyára, Kaposvárost.hu, mfor.hu, Portfolio.hu (2025), Portfolio.hu (2016), Vállalkozó Információs Portál
Magyarországon 75 biogázüzem működik, de közülük mindössze kettő – a kaposvári cukorgyár és a dunaföldvári Pannonia Bio – képes biometánt betáplálni az országos földgázhálózatba. 2026 végére csatlakozik hozzájuk a MOL szarvasi üzeme, amely voluménben mindkettőt meghaladja majd: évi 7 millió m³ biometán, 8 500 háztartás gázigényének megfelelően. A fejlesztés lényege egy biometántisztító egység beépítése: ez választja le a biogázból a szén-dioxidot, és juttatja hálózati minőségű gázt az FGSZ-rendszerbe. A fermentációs maradék folyékony műtrágyaként kerül vissza a szomszédos szántóföldekre. A beruházás párhuzamba állítható a Jedlik Ányos Energetikai Programmal, amely 40 milliárd Ft vissza nem térítendő támogatást biztosít biogáz- és biometán-kapacitások fejlesztésére – a két kezdeményezés azonos irányba mutat: a hazai megújuló gáztermelés érdemi növelése felé.
Magyarországon 75 biogázüzem termel biometánt, de a megtermelt gáz döntő többsége helyben ég el gázmotorokban áramtermelési céllal. Az országos földgázhálózatba eddig mindössze két üzem volt képes biometánt betáplálni: a kaposvári Magyar Cukor Zrt., amelynek biogáztisztítója évi 10 millió m³ kapacitású, és a dunaföldvári Pannonia Bio Zrt., amely óránként 5 000 m³ kukoricarost-alapú biometánt állít elő. Utóbbi az E.ON hálózatába juttatja a termelt gázt. 2026 végére csatlakozik hozzájuk a MOL szarvasi üzeme – méretben mindkettőt meghaladva.
A Szarvasi Biogázüzemet a MOL 2023-ban vásárolta meg a német BayWa AG-től. A létesítmény évente több mint 40 000 tonna húsipari hulladékot, 53 000 tonna hígtrágyát és trágyát, valamint 18 000 tonna mezőgazdasági szubsztrátot dolgoz fel – összesen több mint 12,5 millió m³ biogáz keletkezik belőle. Az új biometántisztító egység eltávolítja a szén-dioxidot és az egyéb szennyezőket, a megtisztított gázt betáplálja a hálózatba, a fermentációs maradékot pedig folyékony műtrágyaként juttatja vissza a környező szántóföldekre. Évi termelési cél: több mint 7 millió m³, ami 8 500 háztartás gázigényét fedezi.
A beruházás összhangban van a Jedlik Ányos Energetikai Programmal, amely 40 milliárd Ft vissza nem térítendő támogatást nyújt biogáz- és biometán-kapacitások kiépítéséhez, 2028 végi megvalósítási határidővel. A kormányzati cél 2030-ra az évi 184 millió m³-es biometán-betáplálás – ehhez képest a három üzem összesített kapacitása ma töredék. A MOL szarvasi tapasztalatait saját bevallása szerint további közép-kelet-európai biometán-beruházások alapjaként kívánja hasznosítani.
A W4 stábja víz-, szennyvíz-, biogáz- és energetika ágazatokban dolgozó szerszakemberekből és újságírókból áll. Céljuk, hogy ezen ágazatok folyamatait és irányait átlátható, szakmailag megalapozott formában mutassák be.
Kapcsolódó
Az indonéz pálmaolajipar évi 125 millió tonna szennyvizéből elméletileg 3,6 milliárd köbméter biogáz nyerhető ki, ám ennek jelenleg csak a 15 százalékát hasznosítják szabályozási hiányosságok miatt.
Az EU 2045-ig egyszerre vár el energiasemlegességet és szigorúbb mikroszennyező-eltávolítást a magyar szennyvíztisztítóktól. Két legyet leütni egy csapásra, nem lehetetlen, ezt magyar példák is igazolják.
A megújuló szerencsi szennyvíztisztító nem csak hat település szennyvízét tisztítja meg, de a szennyvíziszapból biogázt állít elő, amellyel áramot termel.
Néhány módszer, amellyel a szennyvíztisztítás mellékterméke, a szennyvíziszap értékes nyersanyaggá alakítható – igaz, ma még a legtöbb kísérleti fázisban van.