A víz-, hulladék-, levegő- és talajvédelmi környezetvédelmi technológiák vezető ázsiai szakvásárán, a sanghaji IE expo 2026-on járt munkatársaival Eszes Zsolt, a Water4All Zrt. vezérigazgatója. A magyar víziközmű ágazatban meghatározó cég vezetőjét természetesen elsősorban a víz- és szennyvízkezelés, illetve biogáz-előállítás műszaki berendezései, érdekelték, ahogy minket is.

‍

Milyen céllal vettek részt Sanghajban a szakkiállításon és mik voltak a benyomásai, vegyük őket sorra! Hol tartanak a gyártók és fejlesztők ezeken a területeken? 

‍

Az elmúlt évtizedekben Európában voltak azok a meghatározó vásárok, konferenciák, ahol a szakma újdonságait és a fejlődés tendenciáit átfogóan lehetett látni, érzékelni. Ez az elmúlt időszakban kibővült az ázsiai expókkal, sőt immáron ezek a kiállítások mutatnak igazán átfogó képet arról, hogy mi is zajlik a szektorunkban.

‍

Ennek mi a magyarázata?

‍

Az ázsiában zajló fejlődésről általánosságban nem szükséges beszélni, hiszen közismert. Ez látványosan érzékelhető a víz, szennyvíz, energetika és hulladékkezelés világában is. Az elmúlt néhány évtized alatt gyártóként meghatározó cégek nőttek fel Kínában.

‍

Az Önök látogatásának mik voltak a közvetlen céljai? Ismeretszerzés vagy üzleti kapcsolatok ápolása?

‍

Ez is, az is. Okvetlenül szükséges ezeket a speciális termékeket, berendezéseket gyártó kínai cégeket megismerni és kínálatukat testközelből látni, az európai gyártók termékeivel összehasonlítani és felmérni, hogy milyen irányban fejlődnek. Természetesen egyeztetéseket is folytattunk újonnan megismert cégekkel az esetleges kapcsolatokat kiépítése érdekében.

‍

Ki lehet olyasmit jelenteni, hogy a fejlődés fókusza áttevődött Távol-keletre?

‍

Nem, én ezt közel sem mondanám. Európában azért a kiépült infrastrukturális rendszer fejlettsége minden kétséget kizáróan magas. Ellenben látjuk, hogy Ázsiában mi történik, és bizony vannak olyan additív, magasabb szintű, vagy éppen másfajta irányvonalak, amelyeket látni kell. Van számos olyan innováció, amit követni érdemes és indokolt ebben a szektorban.

‍

Tehát ezen a területen is elérték már a kínaiak azt a színvonalat, hogy másolásaik mellett saját innovációik vannak?

‍

Hogyne, számos ilyen innovációval találkoztunk. Legnagyobb megdöbbenésünkre olyanokkal is, amelyek választ adnak a területünkön jelentkező aktuális problémákra. Az UV lámpák tisztítására például zseniális megoldásaik vannak. Ezek az apróságok mutatják, hogy ők nem csak beszélnek a levegőbe, hanem meg is tudják valósítani. Nyilván az ottani körülmények, az állami támogatások, meg az üzleti közeg, a piac mérete, ami ott van, ezt számukra lehetővé teszi, tehát az ottani víziparnak a fejlődése az nyilván összehasonlíthatatlan.

‍

‍

Igen, Kína híres volt arról, hogy ott óriási volt a környezetszennyezés, viszont pont azért élveztek versenyelőnyt, mert ezzel nem foglalkoztak, erre nem költöttek. Igaz, hogy ez a szemlélet megváltozott?

‍

Én azt gondolom, hogy a nagy gazdasági világverseny határoz meg ilyen szempontból mindent, tehát Kína nyilván a maga előnyeit a maga javára akarta fordítani, ezért húnyt szemet a környezetszennyezések fölött. Ma már viszont óriási léptekkel igyekszik megoldani a környezetszennyezés problémáit, elvégre mégiscsak az emberek egészségéről van szó. Ez politikai döntés, mint ahogy a világon mindenütt. A gazdaságpolitikai vezetők döntenek azokról az invesztíciókról, szennyezéscsökkentő intézkedésekről – legyen szó vízről, levegőről, talajról – amelyek meghatározzák, hogy ki, milyen mértékben, milyen módon tudja finanszírozni, mennyire tudja fenntarthatóvá tenni a környezetvédelmi létesítményeket.

‍

A szennyvíztisztítás területén slágertéma az uniós keretrendszer módosítása miatt a mikroműanyagok kivétele a szennyvízből. Találkoztak ezzel kapcsolatos megoldásokkal?

‍

Kifejezetten műanyag eltávolítási technológiát nem láttunk, vagy csak nem botlottunk bele az irdatlan mennyiségű kiállító között. A mikroszennyeződéssel összefüggésben az látszott, hogy a membrántechnológiák milyen rendkívüli módon fejlődtek. Nagyon sok membrángyártó jelent meg különböző megoldásokkal, láthatóan specializálódnak az egyes megoldások előnyeire.

‍

A membrántechnológiának az volt eddig az Achilles sarka, hogy túl drága. De amikor a volumen nő, akkor az ár általában csökkenni szokott. Ez most, hogy Kína megjelent piacként, megfigyelhető? 

‍

A volumen növekedését szerintem az igazolja, hogy mennyire sok gyártó volt jelen. Biztos vagyok benne, hogy ugrásszerűen nőtt a membrántechnológiát használó létesítmények száma, és ahogy specializálódás van a membránokon belül. Magyarországon is ismeri a szakma ezeket a membránspecializációs kérdéseket. A darabszámokkal összefüggésben elhangzottak alapján azt azért ki lehet jelenteni, hogy fajlagos ára csökken a membrán technológiának. Persze sok minden más körülmény is alakítja a beruházási költségeket, de igen, csökkent maguknak a membránoknak az átlagos ára, de vannak olyan új membrán megoldások, amik viszont egetrázóan magas költséggel járnak, ha kétségtelen előnyei is vannak a működtetést vagy az élettartamot illetően.

‍

Milyen terméket vagy termékcsoport a sláger téma Ázsiában?

‍

Kína a technológiákhoz szükséges vegyszerek, adalékanyagok előállításában is óriási kínálatot mutatott be. De alapvetően kulcs technológiai berendezésekről beszélhetünk, tehát a rácstól kezdve a flottálókon keresztül a levegőztető rendszerek, légfúvók, utólepítő megoldások és komplett technológiai megoldások is mind egyen szilárdsággal vettek részt a kiállításon. A membrántechnológia azért is kiemelendő, mert gyakorlatilag egy csarnok csak membrántechnológiáról szólt, és legalább 30 kiállító volt.

‍

Európai cégek képviseltették magukat?

‍

Igen, képviseltették. A gázmotorok terén a Jenbacher egy helyi kínai céggel képviseltette magát. Ugye a Jenbacher a gázmotor gyártója Németország, mint ahogy az MVM, ami egyébként már nem MVM, hiszen a Caterpillar megvette az MVM-et, de ott mégis önálló MVM standdal állítottak ki, és gázmotorokat prezentáltak, de emellett voltak országspecifikus kiállítási helyek is, tehát egy-egy ország szerepelt, mint kiállító ezen a kiállításon, ami így ott volt Dánia, ott volt Norvégia, ott volt Németország, Hollandia, ott volt az Egyesült Királyság, Anglia és még talán további két ország, tehát legalább 6-7 olyan a vízipart és a vizes szektort irányadóan meghatározó technológiai cégek, gyártókat képviselő országok, amelyek az európai piacon is értelemszerűen meghatározóak. Tehát volt jelenlét.

‍

A magyar víziparnak tehát nem volt képviselete?

‍

Magyar kiállítóval nem találkoztunk, magyar emberekkel viszont igen

‍

Gyakran jár Kínában?

‍

Elöször voltam.

‍

Milyen személyes első benyomásokat szerzett?

‍

Megdöbbentett a látványos fejlődés. Kollégáim, akik itt többször jártak már, mindig nagy hévvel, érzelemmel beszéltek arról, hogy milyen nagyszerű folyamat zajlik ott. Hát igen, ezt most megtapasztaltam magam is. Az a szervezettség, ami ott a városok működtetését illeti, valóságos kultúrsokként hatott rám. Feltűnt az emberek alapvető kedvessége, pozitív  hozzáállása is. Kína lenyűgözött, nincs jobb szó rá.

‍

Interjúalany: Eszes Zsolt – Water4All