Összeomlott a dunai hajózás a történelmi kisvízben
A Duna paksi szelvényében minden idők legalacsonyabb vízállását mérték: október 14-én a vízmérce −106 cm-t mutatott. Az atomerőmű a nyáron épített fenékküszöbnek köszönhetően zavartalanul működik, a folyó magyar szakaszán azonban a teherhajózás gyakorlatilag megszűnt. A kiesett szállítások mennyisége hónapok alatt másfél millió tonnára duzzadt, és az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) rövid távon nem vár fordulatot.
Újabb mélypont a vízhozamban
Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) egyetemi tanára október elején arról beszélt, hogy a Duna vízhozama újabb negatív rekordot döntött. A paksi szelvényben az augusztus eleji mélypont 650 m³/s volt, most nagyjából 610 m³/s érkezik.
A paksi hűtővíz-vételt a Paks és Dunaszentbenedek között, a hidegvízcsatorna torkolatánál épített fenékküszöb biztosítja. Az OVF szerint a küszöb több mint 60 cm-rel emeli a vízszintet az erőműnél, és nélküle a helyzet már kritikus lenne. A honvédelmi miniszter korábbi tájékoztatása szerint a munkán 979 katona dolgozott, és több mint 22 000 m³ követ helyeztek el.
Nyár közepe óta akadozik a forgalom
A teherhajózás már nyár közepén akadozni kezdett. Július végén a magyar szakaszon nagyjából 15 szállodahajó vesztegelt, a teherhajók többsége állt, és amelyik mégis elindult, rakományának csak 10–20%-át vihette. A Közlekedési és Beruházási Minisztérium akkor emlékeztetett: a hajózóút szabványos mélysége 270 cm, a hajótest és a meder között pedig legalább 10 cm-t kell hagyni.
Augusztus 25-én a Budapest Főváros Kormányhivatala azonnali hatállyal, visszavonásig teljes hajózási zárlatot rendelt el a paksi atomerőmű térségében. Aszódi Attila szerint a mostani vízállás mellett a Duna egész magyarországi szakaszán lényegében lehetetlen a hajózás. Budapesten a Margitszigetnél nagy kiterjedésű száraz mederrészek bukkantak elő, a Magyar Hajózási Szövetség irodahajója pedig részben a partra futott.
A kiesett forgalom nagyjából 60 ezer kamion rakományának felel meg.
Másfél millió tonna áru maradt a parton
Bencsik Attila, a Magyar Hajózási Szövetség alelnöke szerint eddig mintegy 1,5 millió tonna áru szállítását kellett törölni. A kiesés az exportot, az importot és a tranzitforgalmat egyaránt sújtja.
„Ez mintegy 60 ezer kamionnak a rakománymennyisége.”
A zárlat nemzetközi visszhangot is kiváltott. A dunai hajózás szereplőit képviselő bécsi Pro Danube International nyílt levélben kérte a kiszámítható hajózhatóságot, és a levelet az Európai Bizottságnak is elküldte. A Bizottság aggodalmát fejezte ki a zárlat ágazati és hosszú távú hatásai miatt, és szakértői egyeztetést javasolt, hogy az építkezés alatt is biztonságos, kiszámítható és működőképes maradjon a hajózóút. A Duna Régió Stratégia országai szeptember 3-án közös nyilatkozatban jelezték aggályaikat.
Rövid távon nincs javulás
Az OVF szerint a hazai folyók vízgyűjtőire a következő napokban nagyon kevés csapadék érkezik, így érdemi vízszintemelkedés egyelőre nem várható.
Hosszabb távon a küszöb a hajózásnak is segíthet. Aszódi Attila szerint ha a vízhozam helyreáll, a küszöb fölött elegendő víz lesz ahhoz, hogy a hajók áthaladhassanak a szakaszon. A szakember tartós beavatkozásnak tartja a műtárgyat, és mivel az éghajlatváltozás miatt gyakoribbak lesznek a kisvizes időszakok, indokoltnak látja a Duna vízszintjének hosszú távú megemelését.
A Duna paksi szelvényében minden idők legalacsonyabb vízállását mérték, a folyó vízhozama pedig másodpercenként nagyjából 610 köbméterre esett, az augusztusi 650 köbméteres mélypont alá. Az atomerőmű hűtővíz-vételét a nyáron, katonák munkájával épített fenékküszöb biztosítja, amely több mint 60 centiméterrel duzzasztja vissza a folyót. A hajózás viszont a teljes magyar szakaszon lényegében lehetetlenné vált. A Magyar Hajózási Szövetség szerint eddig mintegy másfél millió tonna áru szállítását kellett törölni, ami körülbelül 60 ezer kamion rakományának felel meg; az export, az import és a tranzit egyaránt érintett. A paksi szakaszon augusztus vége óta teljes hajózási zárlat van érvényben; emiatt a dunai hajózási szervezetek és az Európai Bizottság is aggodalmukat fejezték ki. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság rövid távon nem vár javulást, mert a vízgyűjtőkre a következő napokban kevés csapadék érkezik.
A Duna paksi szelvényében minden idők legalacsonyabb vízállását mérték: október 14-én a vízmérce mínusz 106 centimétert mutatott. Aszódi Attila, a BME egyetemi tanára szerint a vízhozam másodpercenként nagyjából 610 köbméterre esett, ami az augusztus eleji, 650 köbméteres rekord alatt van. Az atomerőmű működését a nyáron épített fenékküszöb tartja fenn: az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerint több mint 60 centiméterrel emeli a vízszintet, és nélküle a helyzet már kritikus lenne. A küszöb építésén 979 katona dolgozott, és több mint 22 ezer köbméter követ helyeztek el. Az erőmű így a rekordalacsony vízállás ellenére is zavartalanul üzemel.
A víziközlekedésnek azonban nincs ilyen mentőöve. A teherhajózás már nyár közepén akadozni kezdett, júliusban a mégis induló hajók rakományuknak csak 10–20 százalékát vihették. Augusztus 25-én a fővárosi kormányhivatal teljes hajózási zárlatot rendelt el a paksi szakaszon. Aszódi Attila szerint a mostani vízállás mellett a Duna egész magyar szakaszán lényegében lehetetlen a hajózás. A Magyar Hajózási Szövetség alelnöke, Bencsik Attila szerint eddig mintegy másfél millió tonna áru szállítását kellett törölni, ami nagyjából 60 ezer kamion rakománya; az export, az import és a tranzitforgalom egyaránt kiesett.
A zárlat nemzetközi visszhangot is kiváltott: a bécsi Pro Danube International nyílt levélben tiltakozott, az Európai Bizottság pedig a lehetséges hosszú távú következmények miatt aggódik, és szakértői egyeztetést javasolt a hajózóút működőképességének megőrzésére. Az OVF rövid távon nem vár javulást, mert a hazai folyók vízgyűjtőire kevés eső várható. Hosszabb távon a küszöb a hajózásnak is segíthet, ha a vízhozam helyreáll.
Az MTA teljes, harmincoldalas jelentéséből kiderül, miért nem okozhatta a JÉGER az aszályt, miért nem mutatható ki a hatása a jégeső ellen sem, és miért működhet ma Magyarországon bármilyen időjárás-módosító rendszer engedély nélkül.
Egy 10 826 kínai telepet vizsgáló tanulmány szerint a nagy központosított rendszerek egyszerre két határba ütköznek – a vízhiány enyhítésében és a megtérülésben –, a hibrid modell pedig akár 37%-kal olcsóbb lehet.
A 600 oldalas Országos Vízmegtartási Koncepció és Akcióterv szövege még nem nyilvános, de a 2027-es költségvetési javaslatból már kiolvasható, mi valósulhat meg belőle jövőre. Annyi már most látszik: vegyes a kép, lesznek nyertes és vesztes területek.
A FAO tervezetet tett közzé arról, ki és milyen feltételekkel használhat vizet, és ez a csendes nemzetközi munka közvetlenül kapcsolódik az idei aszály, a kutak és az ingyenes öntözővíz körüli vitákhoz.
