Patkányterjesztette kórságra kell készülnünk
Az EU Közös Kutatóközpontja (JRC) és a The Lancet legfrissebb tanulmánya szerint a melegedő és nedvesedő klíma minden vizsgált jövőbeli forgatókönyv esetén növeli Európa egyik aluldiagnosztizált, vízzel terjedő bakteriális zoonózisának kockázatát.
A napelemforradalom
A fotovoltaikus technológia három évtized alatt a laboratóriumi kuriózumból a világ legolcsóbb energiaforrásává vált – de a valódi áttörés még előttünk áll.
A visszatérő óriás – jön a szuper El Niño
A klímamodellek rekorderősségű El Niño kialakulását valószínűsítik 2026-ra – a következmények hőhullámtól az aszályon át az árvízig terjednek, és Európát sem kímélik.
A szennyvíz, mint adathordozó
A szennyvíz-alapú epidemiológia már rég nem csak járványokat jelez előre – a csatornahálózat egy teljes közösség egészségi, szociális és környezeti állapotának valós idejű tükre.
Mire jó a hidrogén? – ipar, energetika, közlekedés
A hidrogén évtizedek óta csendben tartja életben a nehézipart – az eFuel és az üzemanyagcellák révén most a közlekedésbe is belép.
Mindentleburkolási mánia vs. szivacsos város
A mostani aszályos években a vízmegtartás slágertémává vált, de általában csak a folyószabályozások következményeiről esik szó. Pedig a városainkat is úgy építjük, hogy lehetőleg semmilyen csapadék ne szivároghasson el a talajba, aminek aztán lokális következményei is vannak, mint például a hősokk.
Dánia megmutatta, hogyan lehet karbonnegatív a biogáz
A dán Bigadan május 20-án avatta fel azt a CO₂-létesítményt Kalundborgban, amely a világ egyik első teljesen integrált, kereskedelmi szintű értékláncát valósítja meg a biogázból elfogott szén-dioxid tartós geológiai tárolására.
A tavaszi aszály magyarázata
A „nagykönyv” szerint tavasszal esnie kellene már csak a mezőgazdaság kedvéért is, mert mint tudjuk, a májusi eső aranyat ér. De nem esik. Vajon mi van emögött? Miért nem véletlen a közép-európai tavaszi csapadékhiány?
Hogyan készül a hidrogén?
Metángőz és szénelgázosítás, majd elektrolízis háromféleképpen – a termelési módok hatásfokban, CO₂-lábnyomban és kilogrammonkénti árban igencsak eltérnek egymástól.
A hidrogén kora – miért most?
A Föld legkönnyebb elemét évtizedek óta potenciális energiahordozóként emlegetjük – most először tűnik úgy, hogy a remény valóra is válik.