Árfék és új hatásvizsgálat az ETS2-ben
Az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer két évtizede az erőműveket, a nehézipart és a légi közlekedést kényszeríti arra, hogy fizessenek a szén-dioxid-kibocsátásukért. 2028-tól egy második rendszer, az ETS2 terjeszti ki ezt az elvet az épületek fűtésére és a közúti közlekedésre – vagyis olyan területekre, ahol a költség közvetlenül a háztartásoknál jelenik meg. A lakossági terhek miatti aggodalmak nyomán az uniós tagállamok 2026. október 9-én véglegesen elfogadták a rendszer árfékjének megerősítését. Egy héttel később az állam- és kormányfők tovább mentek: nem halasztották el az ETS2-t, de a hatásainak újraértékelését kérték a Bizottságtól.
Mi az ETS2?
Az ETS2-t 2023-ban hozták létre az uniós klímacsomag (Fit for 55) részeként. Célja, hogy az épületek, a közúti közlekedés és a kisebb ipari ágazatok kibocsátása 2030-ra 42%-kal csökkenjen a 2005-ös szinthez képest. A rendszer egy év késéssel, 2028-ban indul.
Az ETS2 a meglévő rendszertől eltérően nem a kibocsátóknál, hanem a lánc elején, az üzemanyag-forgalmazóknál működik. Ők figyelik és jelentik az általuk értékesített üzemanyagok kibocsátását, és ennek megfelelő mennyiségű kibocsátási egységet kell leadniuk. A rendelkezésre álló egységek száma évről évre csökken, ami a kibocsátás csökkentésére ösztönöz. A költséget a forgalmazók a fűtőanyagok és az üzemanyagok árában továbbadják, ezért az ETS2 ára közvetlenül érinti a háztartásokat és a fuvarozókat.
A KfW új tanulmánya szerint Németországnak több mint kétszeresére kell emelnie éves klímaberuházásait, a legnehezebb finanszírozási gondot pedig az önkormányzati szolgáltatók mérlegén hagyja.
A Bizottság azt jutalmazná a hálózati díjakkal, aki el tudja tolni a fogyasztását a csúcsidőből, így a szivattyúállomások és a levegőztető medencék is a vita részévé válnak, pedig ritkán esik szó róluk.
A Nemzetközi Energiaügynökség 134 szabályt és szakpolitikai eszközt vizsgált meg, amelyek az adatközpontokat a villamosenergia-rendszerbe illesztik – a legfontosabb tanulság, hogy rugalmasan csatlakozni gyorsabb, mint a garantált kapacitásra várni.
A karlsruhei DVGW-kutatóhely számításai szerint ha a kis biogázüzemek közös tisztítón és betáplálóponton át jutnak a gázhálózatra, a beruházási költség akár 55%-kal kisebb, a betáplált biometán pedig 16%-kal több, mint egyedi betáplálásnál.
