Európa megelőzte az Egyesült Államokat az energiatárolásban
Az energiatárolás piaca a Wood Mackenzie legfrissebb előrejelzése szerint új szakaszba lépett. A globális kapacitás 2035-re hétszeresére, több mint 7 TWh-ra nő, a kereslet csak 2026-ban mintegy 30%-kal bővül. Az igazán érdekes azonban az összetétel változása – és az, hogy idén először Európa éves telepítése meghaladta az Egyesült Államokét, így a kontinens Kína mögött a világ második legnagyobb tárolópiaca lett.
Átrendeződő világpiac
A nagy, hálózati léptékű tárolóknál a kormányzati tenderek maradtak a fő hajtóerő: világszerte több mint 80 GW (leértékelt) kapacitást osztottak ki, a legtöbbet India. A leszerződött tárolókapacitás meghaladta a 130 GW-ot, és ennek több mint háromnegyede áramvásárlási vagy úgynevezett tolling-szerződés, amelyben egy kereskedő bérli a tároló üzemeltetésének jogát.
A lakossági piac súlypontja délre tolódott: Ausztrália megelőzte Németországot, és a lakossági akkumulátor-támogatási program keretében több mint 500 000 rendszert telepítettek. Az amerikai lakossági piac viszont idén szűkül, mert az adókedvezmények elérhetősége csökken.
A KfW új tanulmánya szerint Németországnak több mint kétszeresére kell emelnie éves klímaberuházásait, a legnehezebb finanszírozási gondot pedig az önkormányzati szolgáltatók mérlegén hagyja.
A Bizottság azt jutalmazná a hálózati díjakkal, aki el tudja tolni a fogyasztását a csúcsidőből, így a szivattyúállomások és a levegőztető medencék is a vita részévé válnak, pedig ritkán esik szó róluk.
A Nemzetközi Energiaügynökség 134 szabályt és szakpolitikai eszközt vizsgált meg, amelyek az adatközpontokat a villamosenergia-rendszerbe illesztik – a legfontosabb tanulság, hogy rugalmasan csatlakozni gyorsabb, mint a garantált kapacitásra várni.
A karlsruhei DVGW-kutatóhely számításai szerint ha a kis biogázüzemek közös tisztítón és betáplálóponton át jutnak a gázhálózatra, a beruházási költség akár 55%-kal kisebb, a betáplált biometán pedig 16%-kal több, mint egyedi betáplálásnál.
