A klímatudósok régóta figyelik a Csendes-óceán hőmérsékletét az Egyenlítőnél, ugyanis egy olyan időjárási jelenség előtt állunk, amely hosszú hónapokra átírhatja a bolygó csapadék- és hőmérsékleti viszonyait. 2026 tavaszán az előrejelzések egyre határozottabbá váltak: egy rendkívül erős El Niño esemény van kialakulóban. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) és számos vezető kutatóintézet egybehangzóan figyelmeztet: a közelgő esemény a valaha mért legerősebb lehet az El Niño-k sorában.

‍

Mi az El Niño?

‍

Az El Niño – spanyolul „a kisfiú" – egy természetes éghajlati jelenség, amelynek során az egyenlítői Csendes-óceán keleti felének felszíni vízhőmérséklete az átlagnál magasabbra emelkedik. Normál körülmények között az úgynevezett passzátszelek a meleg vizet nyugat felé tolják, miközben a keleti partoknál mélyebb, hidegebb rétegek kerülnek felszínre. Amikor ezek a szelek gyengülnek, a meleg víz visszaáramlik keletre – ez az El Niño kezdete.

‍

A jelenség általában kétévente egyszer jelenik meg, és 9–12 hónapig tart. Erőssége mérhető: ha az érintett óceáni zónában a hőmérséklet az átlagnál 0,5 °C-kal magasabbra emelkedik, gyenge El Niñóról, 2 °C felett pedig „szuper" El Niñóról beszélünk.

‍

A Zero Carbon Analytics elemzése az ilyen szélsőséges eseményeket összefüggésbe hozta az agrártermelés lehetséges csődjével, erdőtüzekkel, egyidejű aszályokkal, fokozott árvízkockázattal, halászati zavarokkal, ebből következően a társadalmi feszültségek regionális növekedésével is.

‍

Amit a modellek mutatnak

‍

A WMO legfrissebb globális szezonális éghajlati frissítése egyértelmű jeleket mutat: az egyenlítői Csendes-óceán felszíni vízhőmérséklete gyorsan emelkedik, és az El Niño kialakulása már 2026 május–júliusától várható. A szervezet vezető klímaelőrejelzője, Wilfran Moufouma Okia szerint „a klímamodellek most erősen összehangolódtak, és nagy bizonyossággal prognosztizálják az El Niño beköszöntét, amelyet az azt követő hónapokban további erősödés követ."

‍

A Zero Carbon Analytics 61%-ra becsüli az El Niño kialakulásának valószínűségét a május–júliusi időablakban. Egyes modellek már rendkívül erős eseményt vetítenek előre. Jeff Berardelli, a WFLA-TV vezető meteorológusa és klímaszakértője nem finomkodik:

‍

„Olyan időjárási eseményeket fogunk látni, amilyeneket a modern történelem során még soha."

‍

Az előrejelzések erősödésének egyik technikai oka az, hogy a Csendes-óceán mélyén mozgó, szokatlanul meleg vízrétegek – az úgynevezett Kelvin-hullámok – terjedelme és intenzitása a valaha mért legmagasabb szintek közelében jár. Ezek a mélybeli hőrezervoárok most törnek felszínre, és az elkövetkező hónapokban drámaian felgyorsítják az esemény fejlődését.

‍

Globális hatások: hőség, árvíz, aszály egyszerre

‍

Az El Niño nem csupán a Csendes-óceán vidékét érinti – hatásai globális léptékűek. Berardelli szerint a jelenség lényegében újraosztja a Föld hőenergiáját: ha az óceán nagy mennyiségű hőt bocsát a légkörbe, az egész klímarendszer felpörög. Ennek következménye erősebb hőhullámok, egyes területeken súlyosbodó aszályok, máshol pedig a levegő nagyobb nedvességtartalma miatt intenzívebb árvizek kialakulása.

‍

Az atlanti hurrikánszezon csillapodik ilyenkor paradox módon: a Csendes-óceán felett felgyülemlő hő „elszívja" az energiát az Atlanti-óceántól, így a Karib-térségben kevesebb, de potenciálisan erősebb trópusi ciklon alakulhat ki.

‍

Daniel Swain, a Kaliforniai Vízügyi Kutatóintézet klímatudósa szerint az El Niño által felszínre hozott többlethő és az emberi tevékenység okozta felmelegedés kombinációja rekordot döntő globális meleghez vezet.

‍

2026 és 2027 egyaránt esélyes rá, hogy a valaha mért legmelegebb évek listáján az első helyezettje legyeni.

‍

Az Amazon esőerdőt különösen súlyos veszély fenyegeti: az erdőterület mintegy 40%-át az elmúlt évtizedekben erdőtüzek, fakivágás és aszály már meggyengítette, és egy erős El Niño ezt az érzékeny ökoszisztémát tovább terhelné.

‍

Európa a kereszttűzben

‍

Bár az El Niño elsősorban a trópusi és szubtrópusi régiókban fejti ki legerősebben hatását, Európa sem marad érintetlen. A Zero Carbon Analytics összefoglalója szerint az El Niño telein jellemzően csapadékosabb időjárás várható Dél-Európában, ugyanakkor Közép- és Észak-Európában szárazabb, hidegebb időszakok alakulnak ki.

‍

A Climate Impact Company 2026-os európai nyári előrejelzése azonban ennél is aggasztóbb képet fest: az erősödő El Niño, egy észak-atlanti meleg zóna és a skandináv–balti régión átnyúló csapadékhiány együttesen egy súlyos, az egész kontinenst érintő nyári aszályt valószínűsít.

‍

Júniusban erős hőgerinc alakulhat ki az Egyesült Királyság felett, amely keletre, egészen Délnyugat-Oroszországig nyúlik. Júliusban Nyugat- és Közép-Európában forró és száraz időjárás várható, augusztusban pedig veszélyes késő nyári hőség és csapadékhiány fenyegeti Közép- és Kelet-Európát.

‍

A Severe Weather Europe elemzése megerősíti ezt a képet: az ECMWF legfrissebb modellsorozatai egyre erősebb El Niño szignatúrát mutatnak, és Közép-Európára szárazabb nyarat, Dél-Európára fokozott zivatarkockázatot prognosztizálnak.

‍

Vízügyi és élelmezési kockázatok

‍

Az El Niño következményei messze túlmutatnak az időjárási anomáliákon – közvetlen hatást gyakorolnak az ivóvízkészletekre, a mezőgazdaságra és az élelmiszerbiztonságra. A 2023–24-es El Niño következtében több mint 30 millió ember szorult humanitárius segítségre Dél-Afrikában, amely a térség az elmúlt 100 év legrosszabb aszályán esett át – emlékeztet az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (OCHA).

‍

Az EU Közös Kutatóközpontja (JRC) 2026 második felére a terméshozamok várható visszaesésére figyelmeztetéseket adott ki az El Niño hatására hivatkozva, figyelembe véve, hogy az aszály és a hőség a talaj nedvességtartalmát csökkenti, a növényzet fejlődését lassítja, az öntözési igényt növeli – miközben a vízforrások éppen fogyatkoznak.

‍

Az óceáni hatások sem elhanyagolhatók. NASA-kutatók megállapítása szerint az erős El Niño-események drámaian csökkenthetik a fitoplankton mennyiségét, amelyek a tengeri táplálékláncok alapját alkotják.

‍

Az 1997–98-as El Niño hatására Chile partjainál összeomolt a szardella-halászat – ez a 2026-os esemény esetén megismétlődhet, globális halállomány-csökkenést és élelmezéspolitikai feszültségeket hozva magával.

‍

A klímaváltozás felerősíti a hatást

‍

Az El Niño önmagában természetes jelenség, amelyet nem az emberi tevékenység okoz. Ugyanakkor a klímaváltozás egyre termékenyebb talajt teremt az ilyen eseményeknek. A Zero Carbon Analytics elemzése szerint az 1950-es évek óta növekedett a szélsőséges El Niño és La Niña epizódok száma, és egyes előrejelzések szerint a szélsőséges El Niño események száma megduplázódhat a globális felmelegedés folytatódásával.

‍

Michael Mann, a Pennsylvaniai Egyetem klímatudósa árnyalja a képet: az El Niño ugyan egy-két évre feltolja a globális hőmérsékletet, de hosszú távon „nullszaldós játéknak" tekinthető. Az igazi veszély az, hogy a mesterséges felmelegedés által már eleve megemelt alapra rakódik rá egy rendkívüli El Niño hatása – és ez az együttalakzat újabb rekordokat hozhat.

‍

Mire számítsunk idén?

‍

A 2026-os El Niño egyelőre alakulóban van, de a jelek egybehangzóak: erős, esetleg rekordot döntő esemény közeleg. A WMO, az ECMWF és a vezető klímatudósok egyaránt magas valószínűséggel számolnak egy olyan eseménnyel, amely hőhullámokat, aszályokat, intenzív árvizeket és erdőtüzeket hozhat – egyszerre, egymást erősítve, a világ számos pontján. Európa és különösen Közép-Európa az előrejelzések szerint a nyári aszály és a fokozott hőstressz közvetlen hatáskörzetébe kerül. A vízügyi infrastruktúra és az élelmiszertermelés számára ez a félév komoly próbatételt hoz – még akkor is, ha a végső intenzitás egyelőre bizonytalan.

‍

Források:

‍Euronews, WMO, Zero Carbon Analytics, Climate Impact Company, Severe Weather Europe, EU Joint Research Centre, CNN, AccuWeather