A visszatérő óriás – jön a szuper El Niño
A klímamodellek rekorderősségű El Niño kialakulását valószínűsítik 2026-ra – a következmények hőhullámtól az aszályon át az árvízig terjednek, és Európát sem kímélik.
Fotó: NOAA/Wikimedia Commons
A klímatudósok régóta figyelik a Csendes-óceán hőmérsékletét az Egyenlítőnél, ugyanis egy olyan időjárási jelenség előtt állunk, amely hosszú hónapokra átírhatja a bolygó csapadék- és hőmérsékleti viszonyait. 2026 tavaszán az előrejelzések egyre határozottabbá váltak: egy rendkívül erős El Niño esemény van kialakulóban. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) és számos vezető kutatóintézet egybehangzóan figyelmeztet: a közelgő esemény a valaha mért legerősebb lehet az El Niño-k sorában.
Mi az El Niño?
Az El Niño – spanyolul „a kisfiú" – egy természetes éghajlati jelenség, amelynek során az egyenlítői Csendes-óceán keleti felének felszíni vízhőmérséklete az átlagnál magasabbra emelkedik. Normál körülmények között az úgynevezett passzátszelek a meleg vizet nyugat felé tolják, miközben a keleti partoknál mélyebb, hidegebb rétegek kerülnek felszínre. Amikor ezek a szelek gyengülnek, a meleg víz visszaáramlik keletre – ez az El Niño kezdete.
A jelenség általában kétévente egyszer jelenik meg, és 9–12 hónapig tart. Erőssége mérhető: ha az érintett óceáni zónában a hőmérséklet az átlagnál 0,5 °C-kal magasabbra emelkedik, gyenge El Niñóról, 2 °C felett pedig „szuper" El Niñóról beszélünk.
A Zero Carbon Analytics elemzése az ilyen szélsőséges eseményeket összefüggésbe hozta az agrártermelés lehetséges csődjével, erdőtüzekkel, egyidejű aszályokkal, fokozott árvízkockázattal, halászati zavarokkal, ebből következően a társadalmi feszültségek regionális növekedésével is.
Amit a modellek mutatnak
A WMO legfrissebb globális szezonális éghajlati frissítése egyértelmű jeleket mutat: az egyenlítői Csendes-óceán felszíni vízhőmérséklete gyorsan emelkedik, és az El Niño kialakulása már 2026 május–júliusától várható. A szervezet vezető klímaelőrejelzője, Wilfran Moufouma Okia szerint „a klímamodellek most erősen összehangolódtak, és nagy bizonyossággal prognosztizálják az El Niño beköszöntét, amelyet az azt követő hónapokban további erősödés követ."
A Zero Carbon Analytics 61%-ra becsüli az El Niño kialakulásának valószínűségét a május–júliusi időablakban. Egyes modellek már rendkívül erős eseményt vetítenek előre. Jeff Berardelli, a WFLA-TV vezető meteorológusa és klímaszakértője nem finomkodik:
„Olyan időjárási eseményeket fogunk látni, amilyeneket a modern történelem során még soha."
Az előrejelzések erősödésének egyik technikai oka az, hogy a Csendes-óceán mélyén mozgó, szokatlanul meleg vízrétegek – az úgynevezett Kelvin-hullámok – terjedelme és intenzitása a valaha mért legmagasabb szintek közelében jár. Ezek a mélybeli hőrezervoárok most törnek felszínre, és az elkövetkező hónapokban drámaian felgyorsítják az esemény fejlődését.
Globális hatások: hőség, árvíz, aszály egyszerre
Az El Niño nem csupán a Csendes-óceán vidékét érinti – hatásai globális léptékűek. Berardelli szerint a jelenség lényegében újraosztja a Föld hőenergiáját: ha az óceán nagy mennyiségű hőt bocsát a légkörbe, az egész klímarendszer felpörög. Ennek következménye erősebb hőhullámok, egyes területeken súlyosbodó aszályok, máshol pedig a levegő nagyobb nedvességtartalma miatt intenzívebb árvizek kialakulása.
Az atlanti hurrikánszezon csillapodik ilyenkor paradox módon: a Csendes-óceán felett felgyülemlő hő „elszívja" az energiát az Atlanti-óceántól, így a Karib-térségben kevesebb, de potenciálisan erősebb trópusi ciklon alakulhat ki.
Daniel Swain, a Kaliforniai Vízügyi Kutatóintézet klímatudósa szerint az El Niño által felszínre hozott többlethő és az emberi tevékenység okozta felmelegedés kombinációja rekordot döntő globális meleghez vezet.
2026 és 2027 egyaránt esélyes rá, hogy a valaha mért legmelegebb évek listáján az első helyezettje legyeni.
Az Amazon esőerdőt különösen súlyos veszély fenyegeti: az erdőterület mintegy 40%-át az elmúlt évtizedekben erdőtüzek, fakivágás és aszály már meggyengítette, és egy erős El Niño ezt az érzékeny ökoszisztémát tovább terhelné.
Európa a kereszttűzben
Bár az El Niño elsősorban a trópusi és szubtrópusi régiókban fejti ki legerősebben hatását, Európa sem marad érintetlen. A Zero Carbon Analytics összefoglalója szerint az El Niño telein jellemzően csapadékosabb időjárás várható Dél-Európában, ugyanakkor Közép- és Észak-Európában szárazabb, hidegebb időszakok alakulnak ki.
A Climate Impact Company 2026-os európai nyári előrejelzése azonban ennél is aggasztóbb képet fest: az erősödő El Niño, egy észak-atlanti meleg zóna és a skandináv–balti régión átnyúló csapadékhiány együttesen egy súlyos, az egész kontinenst érintő nyári aszályt valószínűsít.
Júniusban erős hőgerinc alakulhat ki az Egyesült Királyság felett, amely keletre, egészen Délnyugat-Oroszországig nyúlik. Júliusban Nyugat- és Közép-Európában forró és száraz időjárás várható, augusztusban pedig veszélyes késő nyári hőség és csapadékhiány fenyegeti Közép- és Kelet-Európát.
A Severe Weather Europe elemzése megerősíti ezt a képet: az ECMWF legfrissebb modellsorozatai egyre erősebb El Niño szignatúrát mutatnak, és Közép-Európára szárazabb nyarat, Dél-Európára fokozott zivatarkockázatot prognosztizálnak.
Vízügyi és élelmezési kockázatok
Az El Niño következményei messze túlmutatnak az időjárási anomáliákon – közvetlen hatást gyakorolnak az ivóvízkészletekre, a mezőgazdaságra és az élelmiszerbiztonságra. A 2023–24-es El Niño következtében több mint 30 millió ember szorult humanitárius segítségre Dél-Afrikában, amely a térség az elmúlt 100 év legrosszabb aszályán esett át – emlékeztet az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (OCHA).
Az EU Közös Kutatóközpontja (JRC) 2026 második felére a terméshozamok várható visszaesésére figyelmeztetéseket adott ki az El Niño hatására hivatkozva, figyelembe véve, hogy az aszály és a hőség a talaj nedvességtartalmát csökkenti, a növényzet fejlődését lassítja, az öntözési igényt növeli – miközben a vízforrások éppen fogyatkoznak.
Az óceáni hatások sem elhanyagolhatók. NASA-kutatók megállapítása szerint az erős El Niño-események drámaian csökkenthetik a fitoplankton mennyiségét, amelyek a tengeri táplálékláncok alapját alkotják.
Az 1997–98-as El Niño hatására Chile partjainál összeomolt a szardella-halászat – ez a 2026-os esemény esetén megismétlődhet, globális halállomány-csökkenést és élelmezéspolitikai feszültségeket hozva magával.
A klímaváltozás felerősíti a hatást
Az El Niño önmagában természetes jelenség, amelyet nem az emberi tevékenység okoz. Ugyanakkor a klímaváltozás egyre termékenyebb talajt teremt az ilyen eseményeknek. A Zero Carbon Analytics elemzése szerint az 1950-es évek óta növekedett a szélsőséges El Niño és La Niña epizódok száma, és egyes előrejelzések szerint a szélsőséges El Niño események száma megduplázódhat a globális felmelegedés folytatódásával.
Michael Mann, a Pennsylvaniai Egyetem klímatudósa árnyalja a képet: az El Niño ugyan egy-két évre feltolja a globális hőmérsékletet, de hosszú távon „nullszaldós játéknak" tekinthető. Az igazi veszély az, hogy a mesterséges felmelegedés által már eleve megemelt alapra rakódik rá egy rendkívüli El Niño hatása – és ez az együttalakzat újabb rekordokat hozhat.
Mire számítsunk idén?
A 2026-os El Niño egyelőre alakulóban van, de a jelek egybehangzóak: erős, esetleg rekordot döntő esemény közeleg. A WMO, az ECMWF és a vezető klímatudósok egyaránt magas valószínűséggel számolnak egy olyan eseménnyel, amely hőhullámokat, aszályokat, intenzív árvizeket és erdőtüzeket hozhat – egyszerre, egymást erősítve, a világ számos pontján. Európa és különösen Közép-Európa az előrejelzések szerint a nyári aszály és a fokozott hőstressz közvetlen hatáskörzetébe kerül. A vízügyi infrastruktúra és az élelmiszertermelés számára ez a félév komoly próbatételt hoz – még akkor is, ha a végső intenzitás egyelőre bizonytalan.
Források:
Euronews, WMO, Zero Carbon Analytics, Climate Impact Company, Severe Weather Europe, EU Joint Research Centre, CNN, AccuWeather
2026 tavaszán a klímamodellek egybehangzóan egy rendkívül erős El Niño esemény kialakulását valószínűsítik. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) már 2026 május–júliusától várja a jelenség beköszöntét, amelyet további erősödés követhet. A Zero Carbon Analytics 61%-ra becsüli a kialakulás valószínűségét, egyes modellek pedig „szuper" El Niñót jeleznek – olyat, amely vetekedhet az 1997–98-as rekorderősségű eseménnyel. A hatások globálisak: erősebb hőhullámok, intenzívebb árvizek, súlyosbodó aszályok, erdőtüzek és tengeri ökoszisztémák megbomlása várható. Európa sem marad érintetlen – a Climate Impact Company előrejelzése szerint Közép- és Kelet-Európán 2026 nyarán súlyos aszály és veszélyes hőség vonulhat végig. Az EU Közös Kutatóközpontja (JRC) mezőgazdasági figyelmeztetéseket adott ki az év második felére. A klímaváltozás felerősíti a természetes jelenség hatását: az El Niño és az emberi okozta felmelegedés együttesen akár 2026-ot vagy 2027-et a valaha mért legmelegebb évvé teheti.
2026 egyik legsúlyosabb éghajlati kihívásaként egy rendkívül erős, esetleg rekordot döntő El Niño esemény formálódik a Csendes-óceánon. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) legfrissebb globális szezonális frissítése szerint a felszíni vízhőmérséklet gyorsan emelkedik, és az El Niño kialakulása már 2026 május–júliusától várható, amelyet az elkövetkező hónapokban további erősödés követ. A Zero Carbon Analytics 61%-os valószínűséggel számol a kialakulásra, és egyes modellek „szuper" El Niñót – azaz 2 °C-os vagy afölötti hőmérsékleti anomáliát – vetítenek előre.
Az El Niño lényegében újraosztja a Föld hőenergiáját: erősebbé teszi a hőhullámokat, fokozza az aszályokat egyes régiókban, miközben máshol a légkör megnövekedett nedvességtartalma intenzívebb árvizeket okoz. Az Amazon esőerdő mintegy 40%-a már most sérülékeny, és egy erős El Niño tovább ronthat ezen. Az atlanti hurrikánszezon ugyan csillapodik, de a Karib-térség fokozott aszállyal néz szembe.
Európa különösen érintett: a Climate Impact Company előrejelzése szerint Közép- és Kelet-Európán 2026 nyarán súlyos aszály és veszélyes késő nyári hőség vonulhat végig, amely kiterjed Délnyugat-Oroszországra is. A Severe Weather EU elemzése megerősíti: az ECMWF legfrissebb modellsorozatai egyre erősebb El Niño-szignatúrát mutatnak Közép-Európára vonatkozóan.
A vízügyi és élelmezési kockázatok globálisak. Az EU Közös Kutatóközpontja (JRC) 2026 második felére kiterjedt mezőgazdasági figyelmeztetéseket adott ki. A 2023–24-es El Niño már több mint 30 millió embert érintett humanitárius szükséghelyzetben Dél-Afrikában. A klímaváltozás tovább erősíti a hatást: az előrejelzések szerint a szélsőséges El Niño események száma megduplázódhat a globális felmelegedés folytatódásával, és a 2026-os vagy 2027-es év akár a valaha mért legmelegebb lehet.
A W4 stábja víz-, szennyvíz-, biogáz- és energetika ágazatokban dolgozó szerszakemberekből és újságírókból áll. Céljuk, hogy ezen ágazatok folyamatait és irányait átlátható, szakmailag megalapozott formában mutassák be.
Kapcsolódó
Egy friss elemzés szerint a globális biometántermelés elméletben lefedhetné a nemzetközi hajózás korai dekarbonizációs energiaigényének nagy részét, de a szabályozási részletek dönthetik el, valóban eljut-e a tengerekre.
A NASA műholdfelvételei szerint 2026 júliusában mindössze 1,4%-ra apadt az Elephant Butte-tározó vízszintje, ami az elmúlt fél évszázad legalacsonyabb értéke, és tovább élezi a Rio Grande menti vízhiányt Új-Mexikóban és Texasban.
Az elkövetkező hetekre vonatkozó időjárási előrejelzések nem bíztatnak sok jóval, pedig ha holnap elkezdene esni, a Balaton és a Velencei-tó vízgyűjtőjén lehulló csapadék jó ideig akkor sem jutna el a tavakig. Előbb a kiszáradt talajnak kellene a vízzel telítődnie.
Az amerikai szennyvíztisztító telepek biogáz-rendszereinek jelentős hányada annyi metánt ereszt el, hogy a megtermelt megújuló energia éghajlati előnye teljesen eltűnik – állítja a Nature Sustainability friss tanulmánya.