Az Olaszország északi részén futó Pó-folyó vízgyűjtő hatósága (ADBPO) az elmúlt napokban rendkívül kritikusnak nevezte a helyzetet: a folyó vízkészlete a jelenlegi öntözési ütem mellett mindössze 10 napra elegendő, amennyiben a térségbe a közeljövőben nem érkezik nagyobb mennyiségű csapadék. Mivel a Pó-völgy Olaszország egyik legfontosabb mezőgazdasági területe, a gazdálkodóknak sürgősen alternatív vízforrás után kell nézniük – a helyzet pedig nem elszigetelt jelenség, hanem egy jóval szélesebb, egész Dél-Európát érintő aszályválság egyik legsúlyosabb tünete.

‍

A Pó haláltusája

‍

A csökkent vízhozam miatt az Adriai-tenger sós vize 20 és 25 kilométer közötti mélységben benyomult a folyó medrébe, ami részben lehetetlenné teszi a szántóföldek öntözését, de ahatóság szerint az ökoszisztéma egésze is veszélybe kerülhet.

‍

A térség tavai szintén gyorsan apadnak: a Maggiore-tó töltöttsége mindössze egy hét alatt 17%-kal, azaz 33 centiméterrel csökkent, a Como-tó szintje pedig 15%-kal esett vissza. Az északkeleti Veneto régió, ahol a Pó az Adriai-tengerbe torkollik, a hónap elején rendkívüli állapotot hirdetett, a Piemontéban, a folyó forrásvidékén pedig sürgősségi ülést hívtak össze a helyzet kezelésére.

‍

A jelenség nem újkeletű, és a tudomány szerint egyre súlyosbodik. Montanari és munkatársainak a Science Advances folyóiratban megjelent tanulmánya szerint a Pó-medencét sújtó aszályok az elmúlt kétszáz év legsúlyosabbjai közé tartoznak, amit a térség felett kialakuló, szokatlanul tartós anticiklonális légköri helyzetek okoznak – ezek nyomán a csapadékhiány és a magas hőmérséklet egyszerre, egymást erősítve jelentkezik.

‍

Lángoló Ibéria, Franciaország és Görögország

‍

Amíg Olaszországban a folyók apadnak, a kontinens nyugati és déli peremén a szárazság már erdőtüzek formájában is pusztít. 2026. júliusának első hétvégéjén Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban és Görögországban összesen mintegy 190 négyzetkilométernyi – Manhattan szigeténél kétszer nagyobb – terület égett le. Franciaországban, a Pireneusok lábánál, a spanyol határ közelében fekvő Perpignan környékén 700 tűzoltó küzdött egy rohamosan terjedő tűzzel, miközben 10 000 embert kellett kitelepíteni. A helyzet miatt a szervezők lezárták a nézők elől a Tour de France harmadik szakaszának egy részét, az Európai Unió pedig oltórepülőgépeket vezényelt Ciprusról és Svédországból a francia tűzoltók megsegítésére.

‍

A Portugália északi részén pusztító egyik tűz mintegy 13 000 hektár erdőt és bozótost pusztított el, mire a hatóságoknak sikerült a lángok 80%-át sikerrel megfékezniük. Görögországban Thesszaloniki és Athén környékén egyaránt tűz ütött ki, a hatóságok mérgező füstre figyelmeztették a lakosságot.

‍

Összesítve csak tSpanyolországban a nyár eddigi részében 14 nagyobb tűzeset pusztított mintegy 50 000 hektáron, Portugáliában pedig a leégett terület nagysága elérte a 30 000 hektárt. A tüzeknek eddig legalább 14 halálos áldozata van, a júniusi hőhullám pedig önmagában több mint 5600 többlethalálozást okozott európai nagyvárosokban egy a World Weather Attribution kutatócsoport megállípítása szerint.

‍

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy az Európai Unió rekordszámú tűzoltót és 22 oltórepülőgépet vetett be a térségben, miközben Franciaországban a leégett terület már most közel duplája a tavalyi azonos időszakinak. A tartós hőség az energiaellátást is veszélyezteti: a francia áramszolgáltató a Rajna-medencei és más folyók alacsony vízállása és felmelegedése miatt több atomerőmű – köztük a Chooz, a Blayais, a Bugey és a Golfech – teljesítménykorlátozását helyezte kilátásba.

‍

Kontinentális léptékű felmelegedés

‍

A helyi válságok mögött egy sokkal átfogóbb éghajlati trend húzódik. A Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat (C3S) és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) idén tavasszal közzétett European State of the Climate 2025 jelentése szerint Európa az 1980-as évek óta kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a globális átlag, ezzel a Föld leggyorsabban melegedő kontinense.

‍

2025-ben a kontinens területének legalább 95%-án az átlagosnál melegebb volt az év, és a talajnedvesség szempontjából ez volt az 1992 óta mért három legszárazabb év egyike Európában. A folyók 70%-ában az átlag alatt maradt a vízhozam, májusban pedig a kontinens területének 53%-át érintette valamilyen fokú aszály.

‍

Mindennek következtében 2025-ben rekordméretű, több mint 1 millió hektáros (pontosan 1 034 550 hektáros) terület égett le Európában – minden korábbinál nagyobb terület –, ennek jelentős része, közel a fele Spanyolországban. A jelentés szerzői szerint a hőség és a szárazság együttes hatása egyre inkább meghatározza a tűzoltási szezon lefolyását: nem csupán a tartós hőség, hanem annak intenzitása is egyre fontosabb tényezővé válik a tüzek viselkedésében.

‍

A helyzet válaszlépéseket sürget a vízgazdálkodásban

‍

A Pó-folyó vészhelyzete önmagában is figyelmeztető jel, de igazi súlyát akkor kapja, ha a dél-európai aszályválság egészének részeként tekintünk rá. Az olasz folyó kiszáradása, az Ibériai-félsziget, Franciaország és Görögország lángoló erdői, valamint a Copernicus jelentésének rekordadatai mind ugyanannak a folyamatnak – a Föld átlagánál kétszer gyorsabban melegedő Európának – a különböző arcai. Amíg az ADBPO napokban méri a Pó hátralévő vízkészletét, a kontinens döntéshozóinak évtizedekre előretekintve kell választ találniuk a vízgazdálkodás, a tűzvédelem és az élelmiszer-ellátás biztonságára.

‍

Források:‍

AFP (The Local Italy), Montanari et al. (2023) – Science Advances, Euronews, Bloomberg (Insurance Journal), Mappr, C3S/ECMWF/WMO – European State of the Climate 2025