Szakcikkek
Mélyebb elemzések, technológiai összehasonlítások és interjúk.
A szakmai tartalmak ingyenes W4-fiókkal olvashatók.RegisztrációBelépés
19 ezer vízgyűjtő vízhozamadatai szerint a száradó légkör nem egyenletesen jelenik meg a folyók vízhiányában – ez a vízgyűjtőnkénti aszálytervezés mellett szól.
Az Egyesült Államokban tíz év alatt 62%-kal drágult az ivóvíz, Magyarországon a vízdíjak az Eurostat szerint ugyanennyi idő alatt egyáltalán nem változtak. A két szélsőség ugyanarra a kérdésre ad két rossz választ.
A Meteorológiai Világszervezet jelentése szerint 2025-ben a folyók vízhozama 35 év egyik legalacsonyabbja volt, és Közép- és Kelet-Európa a talajvízkészletek tartós fogyásával a legérintettebb térségek közé tartozik.
Kínai kutatók globális modellel számolták ki, hol és mennyi ivóvizet adhat a napenergiás határfelületi párologtatás – az eredmény ígéretes, de a feltételezések legalább annyira fontosak, mint a főszám.
Az Európai Bizottság javaslata minden tagállamnak ugyanazt a felmelegedési pályát írná elő. Minden nemzeti tervbe bevenné a vízbiztonságot, a határidői pedig a következő vízgyűjtő-gazdálkodási ciklusba ütköznek.
A Bizottság azt jutalmazná a hálózati díjakkal, aki el tudja tolni a fogyasztását a csúcsidőből, így a szivattyúállomások és a levegőztető medencék is a vita részévé válnak, pedig ritkán esik szó róluk.
A cseh agrártárca kilenc év aszály elleni kiadás után vezetékeket, tavakat és hektárokat tud felsorolni, de a talajvíz szempontjából évtizedek óta legrosszabb nyáron még nem tudja megmutatni, mit változtattak.
Az európai víziközművek 16%-kal többet fektetnek be, mint egy éve, csakhogy az EurEau friss adatai szerint a csőhálózatok megújítása nem gyorsult, mert a növekmény nagyját az építőipari drágulás vitte el.