Víz
Miközben egész Európát súlyos aszály sújtja számos országban lajtoskocsikkal igyekeznek pótolni a kieső ivóvízszolgáltatást. Mindez rámutat arra tényre is, hogy Európát felkészületlenül érte az időjárási jelenség, ráadásul ivóvízellátó rendszereit évtizedek óta elhanyagolják.
Miért "forró krumpli" a duzzasztásról beszélni és mit üzen a Duna és a Tisza mélyülő medre a nagymarosi kudarc árnyékában?
Összes víz cikk
Az ENSZ legfrissebb jelentése szerint a világ vízrendszerei kritikus fordulóponthoz érkeztek – de a változás még lehetséges.
Az Európai Bizottság megbízásából készült új tanulmány először számszerűsíti, mekkora társadalmi és gazdasági árat fizet Európa a PFAS-szennyezésért – és mi a különbség a cselekvés és a tétlenség között.
A 41. éves WateReuse Szimpózium 2026 márciusában Kaliforniába tért vissza – oda, ahol 1918-ban elsőként vezették be a vízújrahasznosítási szabályozást
Az új uniós ivóvíz-rendelet 2026. január 12-én lépett hatályba: PFAS-ok, klorát, biszfenol-A és ólom – de a hazai infrastruktúra és a klorát-probléma komoly kérdőjeleket vet fel.
Brit kutatók egy mesterséges intelligenciával támogatott döntéstámogató rendszert fejlesztettek, amely szabályozói jelentésekből tanul, és valós idejű segítséget nyújt vízminőségi incidensek kezelésekor.
Az Európai Tanács jóváhagyta a vízszennyező anyagok frissített listáját, köztük PFAS-vegyületekkel és gyógyszermaradványokkal – miközben a vízügyi keretirányelv alapelveit is lazítja.
Miközben a Trump-adminisztráció lazítja az ivóvíz PFAS-határértékeit, az amerikai tagállamok egymás után hoznak szigorúbb törvényeket a veszélyes fluorozott vegyületek ellen.