A hidrogén évtizedek óta csendben tartja életben a nehézipart – az eFuel és az üzemanyagcellák révén most a közlekedésbe is belép.
A mostani aszályos években a vízmegtartás slágertémává vált, de általában csak a folyószabályozások következményeiről esik szó. Pedig a városainkat is úgy építjük, hogy lehetőleg semmilyen csapadék ne szivároghasson el a talajba, aminek aztán lokális következményei is vannak, mint például a hősokk.
Az új uniós ivóvíz-rendelet 2026. január 12-én lépett hatályba: PFAS-ok, klorát, biszfenol-A és ólom – de a hazai infrastruktúra és a klorát-probléma komoly kérdőjeleket vet fel.
Brit kutatók egy mesterséges intelligenciával támogatott döntéstámogató rendszert fejlesztettek, amely szabályozói jelentésekből tanul, és valós idejű segítséget nyújt vízminőségi incidensek kezelésekor.
Az Európai Tanács jóváhagyta a vízszennyező anyagok frissített listáját, köztük PFAS-vegyületekkel és gyógyszermaradványokkal – miközben a vízügyi keretirányelv alapelveit is lazítja.
Miközben a Trump-adminisztráció lazítja az ivóvíz PFAS-határértékeit, az amerikai tagállamok egymás után hoznak szigorúbb törvényeket a veszélyes fluorozott vegyületek ellen.