Víz
Miközben egész Európát súlyos aszály sújtja számos országban lajtoskocsikkal igyekeznek pótolni a kieső ivóvízszolgáltatást. Mindez rámutat arra tényre is, hogy Európát felkészületlenül érte az időjárási jelenség, ráadásul ivóvízellátó rendszereit évtizedek óta elhanyagolják.
Miért "forró krumpli" a duzzasztásról beszélni és mit üzen a Duna és a Tisza mélyülő medre a nagymarosi kudarc árnyékában?
Összes víz cikk
Magyar kutatók modellezték, hogyan hat a felújított szennyvízkezelési szabályozás az ország befogadó vizeinek minőségére – az eredmények vegyes képet mutatnak.
Kína második legnagyobb vízipari szakkiállításán, a sanghaji IE expo 2026-on járt munkatársaival Eszes Zsolt, a Water4All Zrt. vezérigazgatója. Interjúnkban tapasztalatairól kérdeztük.
Ausztrál kutatók egy újrafelhasználható, nano-méretű molekuláris kalitkákból álló abszorbenst fejlesztettek ki, amely akár 98%-os hatékonysággal távolítja el a PFAS-szennyezőket a vízből – beleértve a legnehezebben kezelhető rövid láncú változatokat is.
Egy új elemzés azt mutatja, hogy az irányított visszavonulás gyakoribb Európában, mint korábban gondoltuk, de a legtöbb projekt továbbra is kicsi, reaktív és elszakadt a tágabb éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási stratégiáktól.
Határértékeket sokszorosan meghaladó BTEX- és PAH-koncentrációkat mutattak ki a felszín alatti vízben egy oroszlányi ipari telephely szomszédságában.
Azt már látjuk, hogy a mikro- és nanoműanyagok milyen veszélyesek az emberi egészségre, így egyre gyakrabban tesszük fel a kérdést, hogy vajon a vezetéken érkező ivóvíztől mennyire kell tartanunk e tekintetben.
Tudományos adatok a mikroműanyag-szennyezés mértékéről: hogyan jutnak ezek a részecskék a levegőből, a vízből és az élelmiszerekből a szervezetünkbe – és mit tehetünk ellene.
A műanyag szerves részét képezi a modern iparnak és gazdaságnak, azonban erőteljes hatást gyakorol ránk és a környezetünkre. Új cikksorozatunk első részében, megvizsgáljuk a műanyag termelés okát és következményeit.
Egy 2026-os amerikai kutatás szerint az USA adatközpontjai 2030-ra New York City teljes napi vízellátásával egyenértékű új vízkapacitást igényelhetnek – ennek tanulságai Európa, illetve Magyarország számára sem elhanyagolhatók.
Az EIT Water kilenc regionális központon (CLC) keresztül kapcsolja össze az európai innovációs ökoszisztémákat.
A Kárpátoktól a Homokhátságig: a Kárpát-medence és Magyarország vízrendszerei egyre sérülékenyebb egyensúlyon állnak – a megoldás a szemléletváltásban és az innovációban rejlik.
Az Alpoktól a Mediterráneumig Európa vízrendszerei egyre súlyosabb nyomás alatt állnak – az árvizek, aszályok és a gyengülő jogi védelem együttesen fenyegetik a kontinens édesvízkészleteit.