Víz
Miközben Olaszország legnagyobb folyója már csak mindössze néhány napra elegendő öntözővizet képes biztosítani a mezőgazdaságnak, a közben egész Dél-Európát a tavasz óta tartó aszály és a nyomában járó erdőtüzek sújtják.
Nemzetközi kutatások mutatják, milyen nyomot hagynak a vízparti nagyrendezvények a tavakban és folyókban.
Összes víz cikk
Tudományos adatok a mikroműanyag-szennyezés mértékéről: hogyan jutnak ezek a részecskék a levegőből, a vízből és az élelmiszerekből a szervezetünkbe – és mit tehetünk ellene.
A műanyag szerves részét képezi a modern iparnak és gazdaságnak, azonban erőteljes hatást gyakorol ránk és a környezetünkre. Új cikksorozatunk első részében, megvizsgáljuk a műanyag termelés okát és következményeit.
Egy 2026-os amerikai kutatás szerint az USA adatközpontjai 2030-ra New York City teljes napi vízellátásával egyenértékű új vízkapacitást igényelhetnek – ennek tanulságai Európa, illetve Magyarország számára sem elhanyagolhatók.
Az EIT Water kilenc regionális központon (CLC) keresztül kapcsolja össze az európai innovációs ökoszisztémákat.
A Kárpátoktól a Homokhátságig: a Kárpát-medence és Magyarország vízrendszerei egyre sérülékenyebb egyensúlyon állnak – a megoldás a szemléletváltásban és az innovációban rejlik.
Az Alpoktól a Mediterráneumig Európa vízrendszerei egyre súlyosabb nyomás alatt állnak – az árvizek, aszályok és a gyengülő jogi védelem együttesen fenyegetik a kontinens édesvízkészleteit.
Az ENSZ legfrissebb jelentése szerint a világ vízrendszerei kritikus fordulóponthoz érkeztek – de a változás még lehetséges.
Az Európai Bizottság megbízásából készült új tanulmány először számszerűsíti, mekkora társadalmi és gazdasági árat fizet Európa a PFAS-szennyezésért – és mi a különbség a cselekvés és a tétlenség között.
A 41. éves WateReuse Szimpózium 2026 márciusában Kaliforniába tért vissza – oda, ahol 1918-ban elsőként vezették be a vízújrahasznosítási szabályozást
Az új uniós ivóvíz-rendelet 2026. január 12-én lépett hatályba: PFAS-ok, klorát, biszfenol-A és ólom – de a hazai infrastruktúra és a klorát-probléma komoly kérdőjeleket vet fel.
Brit kutatók egy mesterséges intelligenciával támogatott döntéstámogató rendszert fejlesztettek, amely szabályozói jelentésekből tanul, és valós idejű segítséget nyújt vízminőségi incidensek kezelésekor.
Az Európai Tanács jóváhagyta a vízszennyező anyagok frissített listáját, köztük PFAS-vegyületekkel és gyógyszermaradványokkal – miközben a vízügyi keretirányelv alapelveit is lazítja.