Archívum
Az Európai Bizottság megbízásából készült új tanulmány először számszerűsíti, mekkora társadalmi és gazdasági árat fizet Európa a PFAS-szennyezésért – és mi a különbség a cselekvés és a tétlenség között.
Az EU Szennyvíztisztítási Irányelv két legfőbb célja látszólag ellentmond egymásnak, de megfelelő stratégiával mindkettő teljesíthető.
A Teofipolska Energy 56 millió köbméteres kapacitású üzeme közvetlenül csatlakozik a gázhálózathoz, megduplázva az ország összesített biometán-termelési kapacitását.
Nemzetközi tanulmány a szennyvíz erőforrás-visszanyerési potenciáljáról: víz, energia, tápanyagok, kritikus nyomanyagok és szén egy integrált rendszerben.
Forradalmi kísérlet a mikroműanyagok tisztított szennyvízből történő eltávolítása érdekében
A 41. éves WateReuse Szimpózium 2026 márciusában Kaliforniába tért vissza – oda, ahol 1918-ban elsőként vezették be a vízújrahasznosítási szabályozást
Az új uniós ivóvíz-rendelet 2026. január 12-én lépett hatályba: PFAS-ok, klorát, biszfenol-A és ólom – de a hazai infrastruktúra és a klorát-probléma komoly kérdőjeleket vet fel.
A szegedi szennyvíztisztító telepen üzembe helyezett új biogázmotor akár 20 évre biztosíthat megújuló energiát – és modellt mutathat más magyar városoknak is.
Brit kutatók egy mesterséges intelligenciával támogatott döntéstámogató rendszert fejlesztettek, amely szabályozói jelentésekből tanul, és valós idejű segítséget nyújt vízminőségi incidensek kezelésekor.
Egy nemzetközi kutatócsoport szerint a mikrobiális elektrokémiai technológiák képesek lehetnek arra, hogy a szennyvízkezelést önfenntartó erőforrás-visszanyerési rendszerré alakítsák.
Egy indiai kutatócsoport fotokatalitikus nanoreaktort fejlesztett, amely vegyszerek nélkül bontja le a szennyvíz legmakacsabb mikroszennyezőit.
Az Amerikai Biogáz Tanács adatai szerint 2025-ben 70 új projekt indult, és a szektor teljes kapacitása elérte az évi 22 milliárd köbmétert az egyesült államokban.