Szakcikkek
Mélyebb elemzések, technológiai összehasonlítások és interjúk.
A szakmai tartalmak ingyenes W4-fiókkal olvashatók.RegisztrációBelépés
A mesterséges intelligencia és az IoT-érzékelők együtt képesek megjósolni a csőtöréseket, optimalizálni a hálózati nyomást és valós időben csökkenteni az elosztási veszteséget.
A magyarországi ivóvízhálózat műszaki állapotát leíró számok nem hagynak kétséget: a jelenlegi felújítási ütem és a valós szükséglet közötti szakadék évtizedes alulfinanszírozás következménye.
Magyar kutatók modellezték, hogyan hat a felújított szennyvízkezelési szabályozás az ország befogadó vizeinek minőségére – az eredmények vegyes képet mutatnak.
Az Európai Bizottság megbízásából készült új tanulmány először számszerűsíti, mekkora társadalmi és gazdasági árat fizet Európa a PFAS-szennyezésért – és mi a különbség a cselekvés és a tétlenség között.
Az új uniós ivóvíz-irányelv követelményei 2026. január 12-én léptek hatályba: PFAS-ok, klorát, biszfenol-A és ólom – de a hazai infrastruktúra és a klorátprobléma komoly kérdőjeleket vet fel.
Brit kutatók egy mesterséges intelligenciával támogatott döntéstámogató rendszert fejlesztettek, amely szabályozói jelentésekből tanul, és valós idejű segítséget nyújt vízminőségi incidensek kezelésekor.
Az Európai Tanács jóváhagyta a vízszennyező anyagok frissített listáját, köztük PFAS-vegyületekkel és gyógyszermaradványokkal – miközben a vízügyi keretirányelv alapelveit is lazítja.