
A W4 stábja víz-, szennyvíz-, biogáz- és energetika ágazatokban dolgozó szerszakemberekből és újságírókból áll. Céljuk, hogy ezen ágazatok folyamatait és irányait átlátható, szakmailag megalapozott formában mutassák be.
Az energiaátmenet leghangosabban ígért technológiája mögött tartós költségrések, infrastrukturális hiányok és dokumentált olajipari érdekek húzódnak meg.
Az EU Közös Kutatóközpont és a The Lancet legfrissebb tanulmánya szerint a melegedő és nedvesedő klíma minden vizsgált jövőbeli forgatókönyv esetén növeli Európa egyik aluldiagnosztizált, vízzel terjedő bakteriális zoonózisának kockázatát.
Egyetlen héten belül az Európai Beruházási Alap 200 millió eurós befektetéssel indította el Európa egyik legnagyobb biometán-infrastruktúra-alapját, miközben az EU Műtrágyázási Akcióterve a fermentációs maradékot a körforgásos mezőgazdaság kulcserőforrásává nyilvánította.
A fotovoltaikus technológia három évtized alatt a laboratóriumi kuriózumból a világ legolcsóbb energiaforrásává vált – de a valódi áttörés még előttünk áll.
Néhány módszer, amellyel a szennyvíztisztítás mellékterméke, a szennyvíziszap értékes nyersanyaggá alakítható – igaz, ma még a legtöbb kísérleti fázisban van.
A klímamodellek rekorderősségű El Niño kialakulását valószínűsítik 2026-ra – a következmények hőhullámtól az aszályon át az árvízig terjednek, és Európát sem kímélik.
A magyarországi szennyvíztisztítás állapota - napjaink és a szocialista korszak találkozása.
A szennyvíz-alapú epidemiológia már rég nem csak járványokat jelez előre – a csatornahálózat egy teljes közösség egészségi, szociális és környezeti állapotának valós idejű tükre.
A hidrogén évtizedek óta csendben tartja életben a nehézipart – az eFuel és az üzemanyagcellák révén most a közlekedésbe is belép.
A mostani aszályos években a vízmegtartás slágertémává vált, de általában csak a folyószabályozások következményeiről esik szó. Pedig a városainkat is úgy építjük, hogy lehetőleg semmilyen csapadék ne szivároghasson el a talajba, aminek aztán lokális következményei is vannak, mint például a hősokk.
A dán Bigadan május 20-án avatta fel azt a CO₂-létesítményt Kalundborgban, amely a világ egyik első teljesen integrált, kereskedelmi szintű értékláncát valósítja meg a biogázból elfogott szén-dioxid tartós geológiai tárolására.
Horgászni veszélyes? Általában nem, ha okosan csináljuk. De van egy körülmény, amire eddig nem sok figyelem hárult: vajon a szennyezett vízből kifogott hallal mérgek is kerülhetnek a tányérunkra?