
A W4 stábja víz-, szennyvíz-, biogáz- és energetika ágazatokban dolgozó szerszakemberekből és újságírókból áll. Céljuk, hogy ezen ágazatok folyamatait és irányait átlátható, szakmailag megalapozott formában mutassák be.
Egy új elemzés azt mutatja, hogy az irányított visszavonulás gyakoribb Európában, mint korábban gondoltuk, de a legtöbb projekt továbbra is kicsi, reaktív és elszakadt a tágabb éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási stratégiáktól.
A szennyvíz a mikroműanyagok egyik legfontosabb gyűjtőhelye. A hagyományos szennyvíztisztítás során a mikroműanyagok 80-99 %-a a szennyvíziszapban köt ki.
A vízre telepített szélerőművek nemcsak az energetika egyik legdinamikusabban növekvő szegmensét képviselik, hanem a teljes megújuló energia-mix egyik kritikus pillérévé válhatnak.
Két friss iparági dokumentum – az IGU 2026-os helyzetértékelése és a Joint Biomethane Declaration – egybehangzóan figyelmeztet: a biometán Európa egyetlen azonnali, skálázható hazai gázalternatívája.
Határértékeket sokszorosan meghaladó BTEX- és PAH-koncentrációkat mutattak ki a felszín alatti vízben egy oroszlányi ipari telephely szomszédságában.
Azt már látjuk, hogy a mikro- és nanoműanyagok milyen veszélyesek az emberi egészségre, így egyre gyakrabban tesszük fel a kérdést, hogy vajon a vezetéken érkező ivóvíztől mennyire kell tartanunk e tekintetben.
Új kutatási eredmények szerint 500 °C felett az aktív szén felülete katalizátorként segíti a PFAS-vegyületek lebomlását – de a folyamat környezeti ára sem elhanyagolható.
Dániától Spanyolországig egyre több jel mutatja, hogy a biometán nem a jövő ígérete – hanem a jelen valósága.
Tudományos adatok a mikroműanyag-szennyezés mértékéről: hogyan jutnak ezek a részecskék a levegőből, a vízből és az élelmiszerekből a szervezetünkbe – és mit tehetünk ellene.
A műanyag szerves részét képezi a modern iparnak és gazdaságnak, azonban erőteljes hatást gyakorol ránk és a környezetünkre. Új cikksorozatunk első részében, megvizsgáljuk a műanyag termelés okát és következményeit.
Egy 2026-os amerikai kutatás szerint az USA adatközpontjai 2030-ra New York City teljes napi vízellátásával egyenértékű új vízkapacitást igényelhetnek – ennek tanulságai Európa, illetve Magyarország számára sem elhanyagolhatók.
Három "ökobarát" innovációt kínálnak kutatók, amelyek elterjedésük esetén jelentősen javíthatják az energiatermelés és a szennyvíztisztítás hatékonyságát.