Szakcikkek
Mélyebb elemzések, technológiai összehasonlítások és interjúk.
A szakmai tartalmak ingyenes W4-fiókkal olvashatók.RegisztrációBelépés
Egy kazahsztáni kutatás bemutatja, hogyan tanulhat meg gondolkodni egy szennyvíztelep IoT-érzékelők, hidraulikai szimuláció és mesterséges intelligencia segítségével.
A magyarországi ivóvízhálózat műszaki állapotát leíró számok nem hagynak kétséget: a jelenlegi felújítási ütem és a valós szükséglet közötti szakadék évtizedes alulfinanszírozás következménye.
Magyar kutatók modellezték, hogyan hat a felújított szennyvízkezelési szabályozás az ország befogadó vizeinek minőségére – az eredmények vegyes képet mutatnak.
A világon legelterjedtebb biológiai elvű hagyományos üzemek teljes energiafogyasztásának 50–65%-át teszi ki az eleveniszapos medencék levegőztetése. A membrános diffúzorok hatékonysága közvetlenül összefügg a telep üzemeltetési költségével.
Egy észak-magyarországi vizsgálat bebizonyította: a kisléptékű szivattyús energiatárolás nem csupán technológiai lehetőség, hanem a hazai energiarendszer rugalmasságát érdemben erősítő, megalapozott befektetési irány.
Két friss iparági dokumentum – az IGU 2026-os helyzetértékelése és a Joint Biomethane Declaration – egybehangzóan figyelmeztet: a biometán Európa egyetlen azonnali, skálázható hazai gázalternatívája.
A tavalyi után 2026-ban még két ütemben pályázhatnak kistelepülések szennyvízkezelési infrastruktúrájuk fejlesztésére, 95%-os támogatással.
Az uniós települési szennyvízirányelv két legfőbb célja látszólag ellentmond egymásnak, de megfelelő stratégiával mindkettő teljesíthető.
Az Európai Bizottság megbízásából készült új tanulmány először számszerűsíti, mekkora társadalmi és gazdasági árat fizet Európa a PFAS-szennyezésért – és mi a különbség a cselekvés és a tétlenség között.
Nemzetközi tanulmány a szennyvíz erőforrás-visszanyerési potenciáljáról: víz, energia, tápanyagok, kritikus nyomanyagok és szén egy integrált rendszerben.
Az új uniós ivóvíz-irányelv követelményei 2026. január 12-én léptek hatályba: PFAS-ok, klorát, biszfenol-A és ólom – de a hazai infrastruktúra és a klorátprobléma komoly kérdőjeleket vet fel.
Brit kutatók egy mesterséges intelligenciával támogatott döntéstámogató rendszert fejlesztettek, amely szabályozói jelentésekből tanul, és valós idejű segítséget nyújt vízminőségi incidensek kezelésekor.