Szakcikkek
Mélyebb elemzések, technológiai összehasonlítások és interjúk.
A szakmai tartalmak ingyenes W4-fiókkal olvashatók.RegisztrációBelépés
Az uniós települési szennyvízirányelv két legfőbb célja látszólag ellentmond egymásnak, de megfelelő stratégiával mindkettő teljesíthető.
Egy észak-magyarországi vizsgálat bebizonyította: a kisléptékű szivattyús energiatárolás nem csupán technológiai lehetőség, hanem a hazai energiarendszer rugalmasságát érdemben erősítő, megalapozott befektetési irány.
A világon legelterjedtebb biológiai elvű hagyományos üzemek teljes energiafogyasztásának 50–65%-át teszi ki az eleveniszapos medencék levegőztetése. A membrános diffúzorok hatékonysága közvetlenül összefügg a telep üzemeltetési költségével.
Az EU Horizon Europe programja által finanszírozott TITAN-projekt igazolta, hogy nyers biogázból mikrohullámú fluidizált reaktorral közel háromszor hatékonyabban állítható elő hidrogén, mint az elektrolízissel – miközben a melléktermékként keletkező szilárd szén tartósan köthető le a talajban.
Az Európai Bizottság kiberbiztonsági megfontolásból tiltja ki a magas kockázatú országokból – elsősorban Kínából – származó napelemes invertereket az uniós finanszírozásból, a Fluence szabályozási vezetője szerint a döntés már aktívan formálja a vásárlói magatartást.
Az Európai Bizottság megerősítette, hogy 2030-ra 200 GW tárolókapacitásra van szükség, miközben az uniós villamosenergia-piacokon idén már kétszer annyi órán volt negatív az áram ára, mint korábban.
Az EBA és a GIE friss térképe szerint a kontinens biometán-termelése egy év alatt 17%-kal bővült, ám a kapacitás 95%-a továbbra is mindössze öt országra összpontosul.
A BloombergNEF friss adatai szerint 2026 első felében globálisan 327,5 milliárd dollár áramlott megújuló energiába, miközben a tárolással kombinált naperőműves projektek rekordbefektetést vonzottak.
A Wood Mackenzie szerint 2026-ban Európa éves tárolótelepítése először haladta meg az amerikait, Lengyelország pedig a világ első számú feltörekvő piacává vált – miközben a befektetők a kapacitáspiacról hosszú távú kereskedői szerződések felé fordulnak.
Az Európai Biogáz Szövetség megbízásából készült tanulmány szerint az európai ipar biometánigénye 2050-re évi 35 milliárd köbméterre nőhet, elsősorban az acélgyártásban és a magas hőmérsékletű ipari folyamatokban.
A finn átviteli rendszerirányító, a Fingrid előírja, hogy a gyenge hálózati pontokra csatlakozó új szél- és naperőművek hálózatképző képességet biztosítsanak – saját inverterrel, akkumulátorral vagy szinkronkompenzátorral.
Az uniós tagállamok erősebb árféket hagytak jóvá az épületek és a közúti közlekedés 2028-ban induló szén-dioxid-piacán – egy héttel később pedig az állam- és kormányfők a rendszer egészének újraértékelését kérték a Bizottságtól, halasztás nélkül.