Szakcikkek
Mélyebb elemzések, technológiai összehasonlítások és interjúk.
A szakmai tartalmak ingyenes W4-fiókkal olvashatók.RegisztrációBelépés
Kínai és európai szennyvíztisztító telepek összehasonlító vizsgálata rámutat, hogy az indirekt kibocsátások és az energiafelhasználás a szénlábnyom-csökkentés kritikus akadályai.
Az új uniós ivóvíz-irányelv követelményei 2026. január 12-én léptek hatályba: PFAS-ok, klorát, biszfenol-A és ólom – de a hazai infrastruktúra és a klorátprobléma komoly kérdőjeleket vet fel.
Nemzetközi tanulmány a szennyvíz erőforrás-visszanyerési potenciáljáról: víz, energia, tápanyagok, kritikus nyomanyagok és szén egy integrált rendszerben.
Az Európai Bizottság megbízásából készült új tanulmány először számszerűsíti, mekkora társadalmi és gazdasági árat fizet Európa a PFAS-szennyezésért – és mi a különbség a cselekvés és a tétlenség között.
Egy észak-magyarországi vizsgálat bebizonyította: a kisléptékű szivattyús energiatárolás nem csupán technológiai lehetőség, hanem a hazai energiarendszer rugalmasságát érdemben erősítő, megalapozott befektetési irány.
A világon legelterjedtebb biológiai elvű hagyományos üzemek teljes energiafogyasztásának 50–65%-át teszi ki az eleveniszapos medencék levegőztetése. A membrános diffúzorok hatékonysága közvetlenül összefügg a telep üzemeltetési költségével.
Magyar kutatók modellezték, hogyan hat a felújított szennyvízkezelési szabályozás az ország befogadó vizeinek minőségére – az eredmények vegyes képet mutatnak.
A magyarországi ivóvízhálózat műszaki állapotát leíró számok nem hagynak kétséget: a jelenlegi felújítási ütem és a valós szükséglet közötti szakadék évtizedes alulfinanszírozás következménye.
Néhány módszer, amellyel a szennyvíztisztítás mellékterméke, a szennyvíziszap értékes nyersanyaggá alakítható – igaz, ma még a legtöbb kísérleti fázisban van.
Az amerikai szennyvíztisztító telepek biogáz-rendszereinek jelentős hányada annyi metánt ereszt el, hogy a megtermelt megújuló energia éghajlati előnye teljesen eltűnik – állítja a Nature Sustainability friss tanulmánya.
2027. január 1-jétől egységes uniós higiénés követelmények vonatkoznak a csövekre, szerelvényekre és tömítésekre, a gyártók többsége azonban egy friss felmérés szerint még nem áll készen.
A Bizottság új vízügyi kezdeményezést ígér a szivárgások ellen, miközben az ivóvízirányelv már most kötelező menetrendet szab a veszteségek mérésére és csökkentésére.