Kína második legnagyobb vízipari szakkiállításán, a sanghaji IE expo 2026-on járt munkatársaival Eszes Zsolt, a Water4All Zrt. vezérigazgatója. Interjúnkban tapasztalatairól kérdeztük.
Miközben az offshore szél már igazolt ipari valóság, két feltörekvő technológia – a hullámenergia és az áramlatenergia – éppen most lép ki a laboratóriumból a nyílt tengerre.
Ausztrál kutatók egy újrafelhasználható, nano-méretű molekuláris kalitkákból álló abszorbenst fejlesztettek ki, amely akár 98%-os hatékonysággal távolítja el a PFAS-szennyezőket a vízből – beleértve a legnehezebben kezelhető rövid láncú változatokat is.
A lítium-ion forradalomtól a szilárdtest-akkumulátorokig: hol tart ma az energiatárolás technológiája, és merre halad a következő évtizedben?
Egy észak-magyarországi vizsgálat bebizonyította: a kisléptékű szivattyús energiatárolás nem csupán technológiai lehetőség, hanem a hazai energiarendszer rugalmasságát érdemben erősítő, megalapozott befektetési irány.
A telki Organica szennyvíztisztító telep egykor Magyarország egyik legsikeresebb és leginnovatívabb kommunális szennyvíztisztító létesítménye volt.
Egy új elemzés azt mutatja, hogy az irányított visszavonulás gyakoribb Európában, mint korábban gondoltuk, de a legtöbb projekt továbbra is kicsi, reaktív és elszakadt a tágabb éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási stratégiáktól.
A szennyvíz a mikroműanyagok egyik legfontosabb gyűjtőhelye. A hagyományos szennyvíztisztítás során a mikroműanyagok 80-99 %-a a szennyvíziszapban köt ki.
A vízre telepített szélerőművek nemcsak az energetika egyik legdinamikusabban növekvő szegmensét képviselik, hanem a teljes megújuló energia-mix egyik kritikus pillérévé válhatnak.
Két friss iparági dokumentum – az IGU 2026-os helyzetértékelése és a Joint Biomethane Declaration – egybehangzóan figyelmeztet: a biometán Európa egyetlen azonnali, skálázható hazai gázalternatívája.
Határértékeket sokszorosan meghaladó BTEX- és PAH-koncentrációkat mutattak ki a felszín alatti vízben egy oroszlányi ipari telephely szomszédságában.
Azt már látjuk, hogy a mikro- és nanoműanyagok milyen veszélyesek az emberi egészségre, így egyre gyakrabban tesszük fel a kérdést, hogy vajon a vezetéken érkező ivóvíztől mennyire kell tartanunk e tekintetben.