Szakcikkek
Mélyebb elemzések, technológiai összehasonlítások és interjúk.
A szakmai tartalmak ingyenes W4-fiókkal olvashatók.RegisztrációBelépés
Az európai víziközművek 16%-kal többet fektetnek be, mint egy éve, csakhogy az EurEau friss adatai szerint a csőhálózatok megújítása nem gyorsult, mert a növekmény nagyját az építőipari drágulás vitte el.
A cseh agrártárca kilenc év aszály elleni kiadás után vezetékeket, tavakat és hektárokat tud felsorolni, de a talajvíz szempontjából évtizedek óta legrosszabb nyáron még nem tudja megmutatni, mit változtattak.
A Bizottság azt jutalmazná a hálózati díjakkal, aki el tudja tolni a fogyasztását a csúcsidőből, így a szivattyúállomások és a levegőztető medencék is a vita részévé válnak, pedig ritkán esik szó róluk.
Az Európai Bizottság javaslata minden tagállamnak ugyanazt a felmelegedési pályát írná elő. Minden nemzeti tervbe bevenné a vízbiztonságot, a határidői pedig a következő vízgyűjtő-gazdálkodási ciklusba ütköznek.
A Meteorológiai Világszervezet jelentése szerint 2025-ben a folyók vízhozama 35 év egyik legalacsonyabbja volt, és Közép- és Kelet-Európa a talajvízkészletek tartós fogyásával a legérintettebb térségek közé tartozik.
Az Egyesült Államokban tíz év alatt 62%-kal drágult az ivóvíz, Magyarországon a vízdíjak az Eurostat szerint ugyanennyi idő alatt egyáltalán nem változtak. A két szélsőség ugyanarra a kérdésre ad két rossz választ.
19 ezer vízgyűjtő vízhozamadatai szerint a száradó légkör nem egyenletesen jelenik meg a folyók vízhiányában – ez a vízgyűjtőnkénti aszálytervezés mellett szól.
A Bizottság új vízügyi kezdeményezést ígér a szivárgások ellen, miközben az ivóvízirányelv már most kötelező menetrendet szab a veszteségek mérésére és csökkentésére.
2027. január 1-jétől egységes uniós higiénés követelmények vonatkoznak a csövekre, szerelvényekre és tömítésekre, a gyártók többsége azonban egy friss felmérés szerint még nem áll készen.
A magyarországi ivóvízhálózat műszaki állapotát leíró számok nem hagynak kétséget: a jelenlegi felújítási ütem és a valós szükséglet közötti szakadék évtizedes alulfinanszírozás következménye.
Magyar kutatók modellezték, hogyan hat a felújított szennyvízkezelési szabályozás az ország befogadó vizeinek minőségére – az eredmények vegyes képet mutatnak.
Az Európai Bizottság megbízásából készült új tanulmány először számszerűsíti, mekkora társadalmi és gazdasági árat fizet Európa a PFAS-szennyezésért – és mi a különbség a cselekvés és a tétlenség között.