Mélymerülés
A szélerőműparkok megítélése kapcsán hitviták helyett a teljes életciklusra vonatkozó ökológiai mérleget és a természeti környezetre gyakorolt hatásait is nézni kell.
Miközben egész Európát súlyos aszály sújtja számos országban lajtoskocsikkal igyekeznek pótolni a kieső ivóvízszolgáltatást. Mindez rámutat arra tényre is, hogy Európát felkészületlenül érte az időjárási jelenség, ráadásul ivóvízellátó rendszereit évtizedek óta elhanyagolják.
Miért "forró krumpli" a duzzasztásról beszélni és mit üzen a Duna és a Tisza mélyülő medre a nagymarosi kudarc árnyékában?
A laikus közlekedő egy-egy csatornafedlap miatti zökkenő miatt a víziközmű-szolgáltatót szídják, holott a legkevésbbé sem ő az okozója a hazánkban általános jelenségnek. Mindenesetre tény, hogy a magyar közutak kivitelezői és fenntartói képtelenek megbírkózni azzal a problémával, amit a világ más tájain már régen leküzdöttek.
Rekord alacsony folyóvízszintek és évek óta halmozódó szerkezeti vízhiány sújtja a kontinenst Magyarországtól Spanyolországig.
Eltűnnek el a polcokról a PFAS-bevonatos pizzásdobozok, papírpoharak és zsírálló papírok 2026. augusztus 12-től a szigorodó koncentrációhatárok miatt. Ezzel az élelmiszeripar, a csomagolóipar és közvetve a vízügyi szektor mindennapjai is átalakulnak.
Az amerikai szennyvíztisztító telepek biogáz-rendszereinek jelentős hányada annyi metánt ereszt el, hogy a megtermelt megújuló energia éghajlati előnye teljesen eltűnik – állítja a Nature Sustainability friss tanulmánya.
Nemzetközi kutatások mutatják, milyen nyomot hagynak a vízparti nagyrendezvények a tavakban és folyókban.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2025-ös jelentése szerint a kontinens fürdőhelyeinek túlnyomó többsége biztonságos, a folyami fürdőzés azonban Berlin és Budapest városi sikerei ellenére is a leggyengébb láncszem maradt.
Magyarországon hetvenöt biogázüzem termel metánt, de mindössze kettő képes azt úgy megtisztítani, hogy a gázhálózatba is bejuthasson. A MOL szarvasi beruházásának köszönhetően jelentős lépést teszünk a kitűzött – igaz, még így is távoli – cél elérése felé.
Az energiaátmenet leghangosabban ígért technológiája mögött tartós költségrések, infrastrukturális hiányok és dokumentált olajipari érdekek húzódnak meg.
Néhány módszer, amellyel a szennyvíztisztítás mellékterméke, a szennyvíziszap értékes nyersanyaggá alakítható – igaz, ma még a legtöbb kísérleti fázisban van.