Mélymerülés
A villanymotort nem tegnap találták fel – de soha nem újult meg ennyire forradalmi módon, mint most: a mágneses fluxus újragondolása, a kettős forgórész-elv és a ritkaföldfém-kérdés együtt írják át az elektromos meghajtás jövőjét.
Miközben az offshore szél már igazolt ipari valóság, két feltörekvő technológia – a hullámenergia és az áramlatenergia – éppen most lép ki a laboratóriumból a nyílt tengerre.
A lítium-ion forradalomtól a szilárdtest-akkumulátorokig: hol tart ma az energiatárolás technológiája, és merre halad a következő évtizedben?
Egy észak-magyarországi vizsgálat bebizonyította: a kisléptékű szivattyús energiatárolás nem csupán technológiai lehetőség, hanem a hazai energiarendszer rugalmasságát érdemben erősítő, megalapozott befektetési irány.
Egy új elemzés azt mutatja, hogy az irányított visszavonulás gyakoribb Európában, mint korábban gondoltuk, de a legtöbb projekt továbbra is kicsi, reaktív és elszakadt a tágabb éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási stratégiáktól.
A szennyvíz a mikroműanyagok egyik legfontosabb gyűjtőhelye. A hagyományos szennyvíztisztítás során a mikroműanyagok 80-99 %-a a szennyvíziszapban köt ki.
A vízre telepített szélerőművek nemcsak az energetika egyik legdinamikusabban növekvő szegmensét képviselik, hanem a teljes megújuló energia-mix egyik kritikus pillérévé válhatnak.
Azt már látjuk, hogy a mikro- és nanoműanyagok milyen veszélyesek az emberi egészségre, így egyre gyakrabban tesszük fel a kérdést, hogy vajon a vezetéken érkező ivóvíztől mennyire kell tartanunk e tekintetben.
Tudományos adatok a mikroműanyag-szennyezés mértékéről: hogyan jutnak ezek a részecskék a levegőből, a vízből és az élelmiszerekből a szervezetünkbe – és mit tehetünk ellene.
A műanyag szerves részét képezi a modern iparnak és gazdaságnak, azonban erőteljes hatást gyakorol ránk és a környezetünkre. Új cikksorozatunk első részében, megvizsgáljuk a műanyag termelés okát és következményeit.
Egy 2026-os amerikai kutatás szerint az USA adatközpontjai 2030-ra New York City teljes napi vízellátásával egyenértékű új vízkapacitást igényelhetnek – ennek tanulságai Európa, illetve Magyarország számára sem elhanyagolhatók.
A Kárpátoktól a Homokhátságig: a Kárpát-medence és Magyarország vízrendszerei egyre sérülékenyebb egyensúlyon állnak – a megoldás a szemléletváltásban és az innovációban rejlik.