Archívum
Egy ígéretes vízkezelési innovációról számolhatunk be, miután brazil és brit kutatók egy ókor óta ismert és vízkezelésre is használt trópusi növényt vetettek be a mikroműanyagok kiszűrése érdekében
Athén tározói a városi vízigény alá apadtak, és bár a tavaszi esők haladékot adtak, a görög kormány 2,5 milliárd eurós válságprogramja a magyar víziközmű-politika elé is tükröt tart.
A megújuló szerencsi szennyvíztisztító nem csak hat település szennyvízét tisztítja meg, de a szennyvíziszapból biogázt állít elő, amellyel áramot termel.
A globális tápanyag-visszanyerési piac 2032-re megkétszereződik – az anaerob fermentáció és a körforgásos gazdaság logikája átírja, mit értünk szennyvíztisztításon.
A Rochesteri Egyetem napelemes sótalanító rendszere vegyi kezelés és mérgező sóoldat nélkül alakít tengervizet ivóvízzé, miközben értékes ásványokat – köztük lítiumot – nyerhet vissza.
Magyarországon hetvenöt biogázüzem termel metánt, de mindössze kettő képes azt úgy megtisztítani, hogy a gázhálózatba is bejuthasson. A MOL szarvasi beruházásának köszönhetően jelentős lépést teszünk a kitűzött – igaz, még így is távoli – cél elérése felé.
Az energiaátmenet leghangosabban ígért technológiája mögött tartós költségrések, infrastrukturális hiányok és dokumentált olajipari érdekek húzódnak meg.
Az EU Közös Kutatóközpont és a The Lancet legfrissebb tanulmánya szerint a melegedő és nedvesedő klíma minden vizsgált jövőbeli forgatókönyv esetén növeli Európa egyik aluldiagnosztizált, vízzel terjedő bakteriális zoonózisának kockázatát.
Egyetlen héten belül az Európai Beruházási Alap 200 millió eurós befektetéssel indította el Európa egyik legnagyobb biometán-infrastruktúra-alapját, miközben az EU Műtrágyázási Akcióterve a fermentációs maradékot a körforgásos mezőgazdaság kulcserőforrásává nyilvánította.
A fotovoltaikus technológia három évtized alatt a laboratóriumi kuriózumból a világ legolcsóbb energiaforrásává vált – de a valódi áttörés még előttünk áll.
Néhány módszer, amellyel a szennyvíztisztítás mellékterméke, a szennyvíziszap értékes nyersanyaggá alakítható – igaz, ma még a legtöbb kísérleti fázisban van.
A klímamodellek rekorderősségű El Niño kialakulását valószínűsítik 2026-ra – a következmények hőhullámtól az aszályon át az árvízig terjednek, és Európát sem kímélik.